Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Béres Mária: Erődített templomok a Kárpát-medence középső területén

BÉRES MÁRIA Erődített templomok a Kárpát-medence középső területén

1 c A magyarországi erődített templomok vizsgálatára jobbára csak az elmúlt évtizedben fordított figyelmet a régészeti kutatás. Azonban még mindig hiányzik a rájuk vonatkozó kutatási eredmények széles körű publikációja. A közlés hiányossága ellenére is nyilvánvalóan látszik, hogy erődített templomok nemcsak a Magyar Királyság peremterületén (Horvátország, Szlavónia, Erdély, Felvidék), és szomszédságában (Havasalföld, Moldva) épültek, hanem a középső területeken is (1. kép). Sajnálatos módon térségünkben a török hódoltság alatt döntő többségében elpusztult a középkori épületállomány, a régészetileg feltárt, illetve feltárható alapmaradványokból pedig nehezen következtethető ki a templomokat övező egykori felmenő falak erődített volta. Ahhoz, hogy az erődített templomokról beszélni tudjunk, meg kell határozni azokat a kritériumokat, melyek ezen építményeket megkülönböztetik az egyszerűen csak fallal, vagy árokkal körülvett — a középkori hadászat módozatait figyelembe véve — nem jelentéktelen védelmi erőt képviselő ún. „kerített" templomoktól. Az erődített templom olyan épületegyüttes, amelynek meghatározó eleme a területén található templom, mely liturgikus tér. A körülötte közösségi tulajdonban lévő temető, amely megszentelt hely, valamint az ezeket övező olyan fal, mely fegyveres támadásnak való ellenálláshoz szükséges külön jegyeket visel magán és/vagy egyéb hadászati célú védművek is csatlakoznak hozzá. Ez utóbbi tényből következően nyilván megjelennek az erődített templomok esetében részben magán a templomtesten (pl. erdélyi szász erődtemplomok: Muzsna, Prázsmár stb.), részben a védőfalon (Feketehalom, Homoródszentmárton, Dévaványa, Hajdúszovát, Fyldeak stb.) a várépítészetben megismert formai jegyek. Mivel az erődített templom a közösség céljait szolgálja, jogi vonatkozásban és működésében inkább rokonítható a várost övező falak vagy egyéb közösségi védművek státusával. Kifejlett formájának jelentkezése — időbeli határokat tekintve — mindenképpen a késő középkorra tehető. A Kárpát-medence középső területén elhelyezkedő erődített templomok egységes szempontú elemzését nem tudtam elvégezni az írásos adatok esetleges volta, és az időrendet előtérbe helyező, teljes körű régészeti-műemléki kutatások csekély száma miatt. Ha a meglehetősen hiányos adatok ellenére nyomon követjük az erődített templomok építtetőinek státusát, gyakran bánya-, ill. mezővárosokkal (Keszthely, Debrecen, Szikszó, Tapolca, Sárospatak, Telkibánya stb.), különleges kiváltságokkal rendelkező településekkel (Oföldeák, Őriszentpéter, Ócsa, hajdú városok stb.), köz1 A dolgozat német nyelvű bővített változata elhangzott a „Medieval Europe" kongresszusán 1997 októberében Brugge-ben. A konferencián való résztvételt a Mol Rt. támogatta. 31