Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről
Lásd: Csemegi József: Közép-Európa román kori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. = Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 1960:3. 327. 8 Uo. 331—340. és 345. A hexagram alakzat szimbolikus értelméről lásd részletesen: Cs. Tompos Erzsébet: A hatkaréjú, hármas lánc-csillag politikai tartalma a keleti kereszténység és az iszlám építészetében. = Építés-Építészettudomány. 1974:1-2. 95—125. 9 Dercsényi Dezső pl. A magyarországi művészet történetében, im. 130. 10 Lásd pl: [Gervers-JMolnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. Bp. 1972. Akadémiai. Művészettörténeti füzetek 4. 50—51., Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII—XIII. században, in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976—77. I. Szerk.: Trogmayer Ottó. Szeged. 1978. 57—58. 11 Lásd: [Gervers-JMolnár Vera: Beszámoló a karcsai templom 1964. évi ásatásáról. = Acta Antiqua et Archeologica. Tom. X. Szeged. 1966. 103—113. 12 G ervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái. im. 12. és 51. 13 Uo. 51. 14 Uo. 51—52. vö.: [Gervers-JMolnár Vera: Beszámoló ... im. 108., Kissné Nagypál Judit: A karcsai református templom helyreállítása rövid története. = Műemlékvédelem. 1971. 204. 15 Dávid Katalin: im. 42—47. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a karcsai templom 1964-es föltárása nem adott biztos támpontot arra, hogy valóban XI. század végi falakat tárt föl a régész. Gervers-Molnár Vera ezért csupán relatív kronológiát tudott fölállítani. VÖ.: [Gervers-JMolnár Vera: Beszámoló ... im. 108. 16 Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely György. Bp. 1984. Akadémiai. I. 653., lásd még: Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. gondolat. 47., uő.: Opponensi véleménye Dávid Katalin Az Árpádkori Csanád vármegye művészeti topográfiájának rekonstrukciója c. kandidátusi értekezéséről. = Művészettörténeti Értesítő. 1974:4. 333. 17 Magyarország története, im. 827. Lásd még: uo. 683, István király és műve. im. 349. 18 Blazovich László—Kristó Gyula: A csongrádi régió 1100 éve. Szeged. 1993. 14. 19 Dávid Katalin: Válasza az opponensi véleményekre. = Művészettörténeti Értesítő. 1974:4. 336—337. 20 Marosi Ernő: A gerényi rotunda építéstörténetéhez. = Építés-Építészettudomány. 1973. 297—298. 21 Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink... im. 51—55., Uő.: Kiszombor. Körtemplom. Bp. 1987. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 296. 5—7. 22 Uő: Téglából épített körtemplomaink... im. 60—63. és 81. Kozák III. Orbán pápának a karcsai johannita birtokot említő oklevelét hibásan 1186-ra datálja! Lásd: Balics Lajos: A római katholikus egyház története Magyarországon. II. kötet 2. rész. Bp. 1890. 300—301., vö. még: Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. Bp. 1928. II. 1A—76. és 32—38. Reiszig Karcsa azonosítása tekintetében bizonytalan. A johanniták birtokviszonyait tárgyaló munkájában külön kezeli a Zemplén megyei Karcsa johannita birtokát, mint a budafelhévízi, illetve sziráki birtok tartozékát (im. II. 27. és 140.), ugyanakkor részletesen leír egy Harcha (Charcha) nevezetű, Szent Margit tiszteletére (!) épült lovagházat, mely első ízben III. Orbán 29
