Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről
kiszombori templom az „egyetlen megmaradt emléke Csanád ispán és Gellért püspök korának", azaz elképzelhető, hogy az építésre a 11. század közepén került sor. 15 Mivel Gervers-Molnár Vera összefoglaló munkája, majd Dávid Katalin kutatása egybehangzóan a 11. századra datálta a kiszombori rotunda építési idejét, az Árpád-kor kutatói átvették ezt a kronológiát. Györffy György Dávid Katalin kandidátusi értekezéséről készített opponensi véleményében egyenesen „egy fontos bizánci jellegű emlék"-ről és „bizáncias körtemplomról" írt a kiszombori rotunda kapcsán, s összefüggést keresett a Kiszomboron talált bizánci pénzleletek, valamint a kiszombori templom között, majd megállapította, hogy „...komolyan megfontolandónak tartom, hogy a körtemplom építését egy évszázaddal korábbra tegyük és a tényleges első görög misszióhoz kapcsoljuk". 6 Másutt azt állítja, hogy „A ma ismert bizánci templomok fejedelmi vagy főúri alapítások. Alaprajzuk centrális; a ma is álló kiszombori és a térképről ismert csanádvári körtemplom, az előbbi belső karéjokkal tagolt: talán Gyula és Ajtony templomai". 1 7 Egyértelműen a görög egyház jelenlétének emlékeként tartja számon a kiszombori rotundát Kristó Gyula is. 8 Pedig Dávid Katalin a Györffy opponensi véleményére adott válaszában már 1974ben óvatosságra intett, amikor fölhívta a figyelmet arra, hogy elégtelen indok az, hogy a település neve összefüggésbe hozható a Gyula felmenői között szereplő Zombor-ral, s aligha elégséges bizonyíték a környéken talált bizánci pénzlelet; sokkal fontosabb ezeknél a templom titulusa. Míg ugyanis a 10—11. században a biztosan a görög egyházhoz tartozó templomok védőszentje Keresztelő Szent János, vagy a két katonaszent, György és Demeter voltak, addig a nyugati egyház missziós templomait Mária, Péter-Pál, vagy a missziót végző egyház valamelyik tisztelt vértanúja nevére szentelték. Mivel a kiszombori rotunda kettős hatást hordoz magában, tehát éppannyira a bizánci, mint a nyugati kereszténység hatását, a szerző szerint nem tekinthető közvetlen bizánci központi építészeti emléknek és „építészeti megoldásainak keleti analógiái nem indokolják a görög misszióhoz csatolását". 19 Marosi Ernő a csoporthoz tartozó gerényi rotunda építéstörténetét vizsgálva Gervers-Molnár Verával és Dávid Katalinnal szemben egy sokkal későbbi időrendet állított föl. Elfogadva a három rotunda együvé tartozását, s elfogadva a rotundák építése egymásutániságának sorrendjét, a gerényi építmény részletes elemzésével arra a megállapításra jutott, hogy-az ottani templom semmiképpen sem épülhetett a 13. századot megelőzően. Ha ez igaz, s ha igaz, márpedig igaz, a három rotunda rokonsága, akkor nem lehet közel két évszázados különbség az építésük között. Ebből valószínűsíthető, hogy nem a gerényi épült korábban — ez a stílusjegyek alapján egyértelműen kizárható —, hanem a karcsai és a kiszombori épülhetett később, a 12. század vége felé, ami még magyarázhatóvá teszi a karcsai templom 13. századi bizonyított átalakítását. Marosi úgy vélte, hogy a 11. századi bizánci kapcsolatot csak Kiszombor kora középkori történeti viszonyai támaszthatják alá, amelynek egyetlen más példája sem ismert. Bizonyítható adat azonban a johanniták jelenléte Karcsán, akik viszont közvetíthettek keleti elemeket. „Ez esetben — állapította meg Marosi — az egész csoport, már megállapított közel-keleti és végső soron kaukázusi eredetű sajátosságaival nem a magyarországi-bizánci kapcsolatok 24
