Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről
meg, amennyiben kifejtette, hogy az együvé tartozó és azonos építőműhely alkotásaként jegyezhető körtemplomok közül a legkorábbi a kiszombori rotunda, azt a karcsai, majd a gerényi követte. A szerző elismerte, hogy a Kiszombor—Karcsa— Gerény típus előképei egyértelműen Keletre vezetnek vissza, ugyanakkor vitatva Csemegi álláspontját a hatkaréjos rotundák és a hexagram asztrális értelmezése közötti összefüggésről, magyarázatként a hatszög alakzat egyszerűbb geometriai kiszerkeszthetőségét vetette föl, azaz azt a tényt, hogy egy hatszögű (hatkaréjos) alakzat szerkesztése egyetlen zsinór segítségével is lehetséges. 1 2 A hatkaréjos körtemplomok magyarországi példáit Gervers-Molnár Vera két hipotézisből vezette le. Egyfelől abból a tényből, hogy ezek a rotundák a keleti kereszténység vonásait vetítik vissza, s a bizánci építészetnek voltak markáns magyarországi megnyilvánulásai (például a Kiszombor—Karcsa—Gerény csoport tégla építőanyagára és az ebből rakott ornamentika egyértelmű bizánci hatásra utal), továbbá abból a tényből, hogy Kiszombor a Csanád nemzetség birtokában volt, meglehetős közelségben a Marosvárott, illetve Csanádvárott élő görög szerzetesek központjához, azt a föltételezést fogalmazta meg, hogy „Kiszombor egyházát éppen ezek a bizánci kapcsolatok hozták létre, ha az írott források minderről hallgatnak is". 1 3 Persze, ez önmagában aligha adhatott magyarázatot a karcsai és a gerényi rotunda építésére, ezért az előbbi építését Karcsa 12. századi bizonyítható johannita tulajdonlásából eredeztette, azaz abból, hogy a Szentföldet megjáró templomos lovagok a Jeruzsálemi Szent Sír templomának mintáját adaptálták Karcsán. E két hipotézis természetesen kizárja egymást, ezáltal kizáija azt is, amit éppen GerversMolnár Vera vetett fel néhány oldallal korábban tanulmányában, tudniillik azt, hogy a három templom együvé tartozik és azonos építőműhely alkotása. A fönti ellentmondástól eltekintve Gervers-Molnár Vera arra a következtetésre jutott, hogy a csoport első emléke, a kiszombori rotunda építése 1020—1050 közé datálható, a karcsai és a gerényi pedig néhány évtizeddel későbbre, a 11. század második felére tehető, s mindhárom eredete minden kétséget kizáróan a Bizánci Birodalom területén, vagy távolabb, a kaukázusi vidéken keresendő. 1 4 Gervers-Molnár Vera munkájával párhuzamosan készült el a kiszombori rotunda addig legteljesebb és legrészletesebb elemzése. Dávid Katalin igen alapos fölmérést készített a szentélyről. Ami föltűnt neki, az a meglehetősen szabályos külső fal, és az önmagukban is és egymáshoz viszonyítottan is teljesen szabálytalan belső fülkék különbözősége volt, s vizsgálati alapján arra a következtetésre jutott, hogy a templom külső falát később építették a belső karéjos kiképzéshez, azaz a rotunda Árpád-kori történetében két építési periódus különíthető el, s — miként a karcsai templom esetében is — itt is egy 13. századi átépítésre lehet következtetni, amelyet a tatár pusztítással hozott összefüggésbe. Ezzel magyarázta a külső köpenyfal építését is. Arra a kérdésre, hogy az első építési fázis, azaz az eredeti rotunda építése mikorra tehető, az óhorvát körtemplomok építése, valamint a karcsai ásatások alapján, ahol a 12. századi építkezéseknél korábbi falakat tártak föl, a 11. századra tette, s legkésőbb a 11. század végére datálta, de nem zárta ki, hogy a 23
