Halmágyi Pál: III. Honvéd emléknap Makón 1996. A Makói Múzeum Füzetei 87. (Makó, 1997)

Végh Ferenc altábornagy megnyitója

(Lásd Szegfű László előadását! — A szerk.) Csanád előbb vesztésre állt, de álmában oroszlán jelent meg előtte, amely újabb támadásra ösztönözte. Az éjjel végrehajtott támadás sikerrel járt, amelynek során maga Csanád vágta le Ajtony fejét. A király ünnepélyesen fogadta és a következőket mondta: „A mai naptól fogva ezt a várost nem Maros, hanem Csanád városának hívják, azért hogy abból ellenségemet kiölted. Te lész annak a vármegyének ispánja és azt a magad nevéről fogod elkeresztelni: nevezzék azt minden nemzedékig Csanád vármegyének." (A Gellért-legenda 10. fe­jezetéből.) Tisztelt Vendégeink! Lehet, hogy ez a történelmi kitérő egy kissé hosszúnak tűnt, de igen jól illusztrálja a korabeli eseményeket. A király csapatainak győzelme döntő változást eredményezett Dél-Magyarországon. Szent István az Ajtony nemzet­ség behódolt tagjainak megbocsátott, ők még a 14. században is gazdag egyházi ala­pítványokat tettek. Ha magunkban most felidézzük az előbbi eseményeket, ismét bi­zonyítva látjuk államalapító királyunk bölcsességét: az ellene lázadókat legyőzte, de a megtérőket szövetségesévé fogadta. A múlt és haladás harca, széthúzás és egység­teremtés, a jelen és a jövő nagy kérdései, mind korabeli kihívások voltak. Most nap­jainkban is azok. A korabeli kérdések megválaszolásában meghatározó szerepe volt a hadseregnek. Történelmünk során a magyar katona vitézségét, hősiességét Európa is elismerte. Korábban az ország, a nép fennmaradásának legfőbb biztosítéka a fegy­veres erő volt. Napjainkban is az ország szuverenitásának letéteményese, a politika legvégső eszköze maradt a hadsereg. Ugyanakkor stratégiai célunk a kollektív biz­tonsági rendszer. Ez az alapja annak, hogy a Magyar Honvédség az euro-atlanti in­tegráció keretében aktívan készül a NATO-csatlakozásra. Ma nekünk nem adatik meg, hogy mint Csanádnak, egy oroszlán adja meg a helyes választ. A valóságot nem álomképekben, hanem reális lehetőségeinkben, az ország gazdasági helyzetében, ere­jében kell keresnünk és megtalálnunk. Történelmünk tudományos igényű és szintű feldolgozása olyan tárháza magyarságtudatunknak, amely méltán megérdemli a mai tanácskozás megrendezését. Ebben élenjáró szerepet tölt be Makó városa. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégeink! A honfoglalás 1100. évfordu­lójáról való megemlékezések jól bizonyítják a magyar nemzet elkötelezettségét a nemzet múltja iránt, és közös akaratát, a közösség azonosulását a történelmi hagyo­mányok ápolásában. Ebben a feladatban lehetőségeihez képest a Magyar Honvédség teljes személyi állománya jelentékeny szerepet vállalt és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a millecentenáriumi ünnepségek sikeresek legyenek itt, e térségben is. Ismét bebizonyítottuk, hogy a Magyar Honvédség a demokratikus társadalom szerves része, mely méltán számíthat a társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Ezen gon­dolatok jegyében megnyitom mai tudományos tanácskozásunkat és köszönöm meg­tisztelő figyelmüket. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom