Halmágyi Pál: III. Honvéd emléknap Makón 1996. A Makói Múzeum Füzetei 87. (Makó, 1997)

Dr. Búzás Péter polgármester köszöntője

Ajtony és Csanád küzdelmét, majd az utóbbi győzelmét hozták, s még István idejében, 1028-ban a Maros mentén kialakult az első királyi vármegyék egyike: Csanád megye. Szent Gellért, István király kérésére, megszervezte az egyházmegyét, melynek püspöke lett, iskolákat, templomokat épített, oktatta, tanította és keresztelte őseinket. Csanád vármegye nagyban osztja Magyarország sorsát. Ez az a hely, ahol kelet és nyugat történelmi harcai leginkább zajlottak és a történelmi ellentétek is legsűrűbben robbantak ki. Már a megye alapítása is a Magyar Királyság sorsdöntő küzdelmeivel forrt egybe. Csanád és Ajtony harca volt itt a fordulópont és Csanád győzelme eldöntötte, hogy a magyarság is a nyugati kultúra részévé válhat. A megye története nemcsak visszatükrözi a nemzeti múltat, hanem a magyarság sorsának különleges fordulatait és fejezeteit tárja elénk, a múlt sokszínű vallási és kulturális arculatát is megmutatván. A mai tudományos ülésen az államalapítás katonai eseményeiről hallunk előadásokat. Az elkövetkező években szeretnénk a város történetét a katonai események alapján bemutatni az érdeklődőknek. Úgy gondolom, ezzel méltón tisztelgünk a múlt és jelen katonái, a háborúk és harcok résztvevői előtt. A hősökre, az áldozatokra és a mártírokra emlékezünk. Meggyőződésem, nem elég csak kutatni a múltat, de szükség van elmélkedni is a feltárt tényeken. Bízom abban, hogy a mai nap hozzásegíti ehhez a jelenlévőket. E köszöntő szavak után tisztelettel felkérem Végh Ferenc altábornagy urat, vezérkari főnököt, a Magyar Honvédség parancsnokát a tudományos ülés megnyitására. 6 i