Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)
A térképek leírása 1—12
Az új védelmi rendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy Szürmeli Ali nagyvezír 1694 őszén hiába ostromolta, bevenni nem tudta. Sikertelenségének az volt az oka, hogy a felső vár védművei akkorra már jelentősen kiépültek. Az 1695-ös térképen már nem láthatók az egy évvel azelőtti ostrom nyomai. A dunai hajózás ellenőrzésére és a folyón, valamint a vár alatt kiszakadó mellékágon levő hajóhidak védelmére csillagerődöket alakítottak ki. Újjáépítették és jelentősen kibővítették a fellegvár alatti sáncrendszert is. A térképen több út is fel van tüntetve, így a budai, (Weg gegen Offen) szegedi (Weg auf Segedin) és a titeli út (Weg von Titel). Az említett három út a Duna bal partján fekvő csillagerődtől néhány száz lépésre ágazott el. 9 0 2. sz. KISKANIZSAI SÁNCOK 1695. A térkép címe: „Campement den 25 und 26 augusti skvet(?) 1695. (Tábor 1695. augusztus 25-én 26-án.) Az időpont jelölésénél a rajzoló a szász időszámítás szerinti napokat adta meg. A Gergely-naptár szerint a táborozás helyes időpontja: 1695. szeptember 4—5. A térkép szerzőjének neve ismeretlen. Nyilvántartási száma N. 13. Mérete 40,5x31,5 centiméter. Színezett tollrajz. A térkép északi tájolású. A Tisza jobb partjára Becsénél visszatért császári csapatok lovassága 1695. szeptember 4-én ért el Kiskanizsáig. A nagy tábort a folyó jobb partján állították föl, a bal parti sáncok körül (a mai Törökkanizsa helyén) csak a huszárok táboroztak. A térkép rajzolója A, B, C, D betűkkel tüntette föl a választófejedelem által is megtekintett sáncokat. A mappa címleírása után a hadilétesítmények betűjeleit a következők szerint magyarázta a térkép alkotója: „A. die Schanze Klein Canischa", Kiskanizsa sáncai, „B. Ein alt Petrenchement", egy régi petrencement (fából és földből épített sáncrendszer) „C. ein alte Schanz", egy régi sánc, „D. ? Schiffbrücke über die völlige Theiss", hajóhíd a teli (főág) Tiszán és végül „E. das Hussaren láger", vagyis a huszárok tábora. A kanizsai sáncok építésének ideje ismeretlen. Jól védhető, kedvező helyen feküdt. Északról és nyugatról a Tisza, keletről egy vízzel teli mocsár (Morast mit Wasser), délről pedig egy, a folyótól induló sáncrendszer védte, a végén egy őrtoronnyal. A Tisza jobb partja vizenyős mocsár magas náddal. (Morast mit Wasser und hohen Rohr). A lovasság a nádastól északra a szegedi út (Weg nach Segedin) melletti puszta földön (Wüst Acher Feldt) északról és keletről a Tiszából kiszakadó mellékág (Morast aus der Theis, Arm von der Theis) oltalmában táborozott. A huszárok egy része közvetlenül a sáncrendszer előtt, a másik nagyobbik rész attól kissé délebbre az Arankához vezető út (Weg nach der Aranca) mellett állomásozott. 3. sz. CSANÁD 1695. A térkép címe: „Campement den 12 Septembr, Anno 1695" (Tábor 1695. szeptember 12-én.) Szerzője ismeretlen. A térkép déli tájolású, nyilvántartási száma W. 21. Színezett tollrajz, mérete 40,5x31,5 centiméter. A császári csapatok 1695. szeptember 12-én a Maros jobb partján (Marosch Flus), a folyó nagy hajlatában, szemközt Csanád várával táboroztak. A Maros négy, fákkal benőtt szigetet körülölelve szeszélyesen kanyarog. A bal parti erdőn a lippai út (Weg von Lippa) vezet Csanádhoz (Schanott). A rajzoló jelzése szerint a vár körül rét (Wiesen) terült el. A főhadiszállás (Haupt Qvartir) és a folyó között egy mély mocsarat (Tieffer Morast) jelölt a mérnök. A két hadrendben állomásozó csapattól 44
