Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)
A térképek leírása 1—12
északra kiszáradt mocsarat (Truchner Morast), kaszálót (Wiessen Grund) és művelt földterületeket láthatunk. A folyón, közvetlenül a vár előtti hídon (fahíd, hajóhíd?) lehetett átkelni. A Maros jobb partján a rajzoló két utat tüntetett fel. Az egyik a folyó kanyarulatát követve Szegednek (Weg nach Segedin) a másik — átszelve a kaszálót — Nagylaknak (Weg von Nadlat) tartott. A mappa azért nagyjelentőségű, mert meglehetős részletességgel ábrázolja a Csanádi várat. A csanádi várról — ismereteim szerint a török időkből a most bemutatásra kerülő térképeken kívül csak egy ismeretes: a gróf Luigi Ferdinando Marsigli mérnök-tábornok által valószínűleg 1699-ben készített várábrázolás. A törökök által 1551-ben elfoglalt Csanádról kitűnő leírást ad Evlia Cselebi török utazó, akit 1664-ben a budai basa bízott meg a budai, temesvári és váradi vilajetekben néhány szandzsák felülvizsgálatával. Ennek során érkezett meg Csanád várához, melyről így ír: „A Maros folyótól egy nyíllövés távolságra, egy síkságon fekszik. Kőépítkezésű, négyszögű, erős vár. Kerülete 700 lépés, és igen erős fala van. Benn a várban négy templomból alakított minaretes dzsámi van ... A belső várnak kettős erős vaskapuja és mély föld alatti börtöne van ... Középső vára. A belső vár árkán kívül egy mecset és a próféta törvénye szerint működő törvényszék van. E középső vár tömésfal kerítésű palánka, nyugati oldalon van egy kapuja ... Külső nagy városa ... mindegyik városrésznél tágasabb ..., mely körös-körül csupa ... tölgyfa gerendákból épített tömésfal kerítésű palánka. Három kamuja van, melyek egyike keletre, a másik nyugatra, a harmadik északra nyíló kapu." 1 A császári csapatok 1685-ben visszafoglalták Szolnokot, Szarvast és Aradot. Arad elestének hírére a törökök elhagyták Csanád várát, és azt magyar hajdúk és rác katonák szállták meg. 1693-ban ugyan a tatárok megostromolták, de elfoglalni 92 nem tudtak. A Cselebi által leírt csanádi várból már keveset ismerhetünk fel a mappán. A rajzoló feltünteti a belső(?) várat kapujával együtt, épületek körvonalait is láthatjuk, meg egy tornyot is, talán a Szent György székesegyház tornyát. A vár előtt a Maros felől a tömésfal, palánk húzódik. Az épületegyüttes jobb oldalán a rajzoló mérnök talán a külső várost tünteti fel valamikori templomával. Az 1699-ben megkötött karlócai béke a Temesközt továbbra is török kézen hagyta, de kimondta, hogy Csanád vára, több más dél-magyarországi várral együtt lerombolandó. A rendelkezést gróf Oettingen Farkas császári kamarás mérnökkari tisztek közreműködésével 1701-ben végrehajtotta. A nagymúltú erősséget rác munkások rombolták le, és tették a földdel egyenlővé. 9 3 4. sz. MAKÓ 1695. A térkép címe: „Campement von 8. bis den 20 Septembr. Anno 1695" (Tábor 1695. szeptember 8-tól 20-ig) A táborozás kezdő időpontját a rajzoló a Szász Választófejedelemségben akkor még érvényben levő Julianus-naptár szerint adta meg. A befejező időpontot pedig — helyesen — a Gergely-naptár szerint. A helyes datálás: 1695. szeptember 18-tól 20-ig. A térkép szerzőjének neve ismeretlen, nyilvántartási száma AA. 25. Mérete 40,5x31,5 centiméter. Színezett tollrajz. Északi tájolású. A térképet először a Makó monográfia 4. kötetében a „Településtörténet—városkép" című fejezetben tettük közzé. Tóth Ferenc itt a következőket írta: „A környék vízrajzának első hiteles ábrázolását köszönhetjük a rajzolónak. A Maros kanyarulatait valóságosan és nem imitálva tünteti föl. A Goszpodi hajlat erőteljes, miként a későbbi 45
