Gilicze János: Az 1695. és 1696. évi hadjáratok és térképeik. A Makói Múzeum Füzetei 86. (Makó, 1996)

Az 1695. évi hadjárat - Az előkészületek

Az 1695. évi hadjárat Az előkészületek 1695. február 6-án elhunyt II. Ahmed szultán. Helyére az addig börtönben ülő II. Musztafa került, aki uralkodását egy harcias kiáltvány közzétételével kezdte meg: „Mivel az összes padisahok, akik atyánk, Mohamed halála óta a trónon ültek, valamennyien a kéjelgésben lelték örömüket, a poros hitetlenek az iszlám határok mind a négy oldalán rengeteg területet foglaltak el erőszakkal és jogtalanul... Én tehát elhatároztam, hogy Allah segítségével bosszút állok a pokolfajzatokon, s e célból a nagy Szulejmán szultán példáját követve, személyesen indulok háborúba."

2 A tervezett hadjárat költségeihez, mintegy 13 millió akcse értékű készpénzzel és ékszerekkel addig ismeretlen és újszerű módon, maga a szultáni család is hozzájárult. Azonban az anyagi áldozatok ellenére sem sikerült a korábbi évek létszámánál nagyobb hadsereget felállítani.

3 A hosszas háborúkban kimerült Magyarország és az osztrák örökös tartományok nehezen bírták eltartani a meglévő haderőt, még kevésbé szaporítani azt. I. Lipót császár szorult helyzetében a birodalmi fejedelmekhez fordult segítségért. A 25 éves szász választófejedelem, I. Frigyes Ágost felajánlotta, hogy 8000 katonát (9 svadront és 7 zászlóaljat) állít ki, ha cserébe megkapja a csapatok fővezérségét. Ajánlatát a bécsi udvar elfogadta. Az 1695. április 23-án Drezdában megkötött szerződés szerint a választófejedelem két török hadjáratra megkapta a műveletek irányításának legfelsőbb jogát. Mivel hadvezéri képességeiben nem bíztak, erősen korlátozták e jogait. A császár megtiltotta, hogy tudta és beleegyezése nélkül főműveletet hajtson végre; minden hadmozdulatáról jelentéstételre kötelezték. Csak előre nem látott és váratlan ügyekben dönthetett egyéni mérlegelés után, egyébként a haditanács határozataihoz volt kötve, ahova gróf Caprara tábornagyot, gróf Heissler és Guido Starhemberg gróf tábornokokat köteles volt meghívni. Külön felhívták Caprara tábornagynak — aki a császári házi ezredek főparancsoka volt — a figyelmét arra, hogy Frigyes Ágost intézkedéseit úgy befolyásolja, hogy a hadműveleteket lehetőleg a császári hadvezetés szellemében tervezze meg és hajtsa végre.

5 I. Frigyes (Erős) Ágost szász választófejedelem 7