Tóth Ferenc: Makói temetők. A Makói Múzeum Füzetei 83. (Makó, 1996)

Római katolikus temető - Történeti áttekintés

RÓMAI KATOLIKUS TEMETŐ Történeti áttekintés A hódoltságot követő újabb megülés során a katolikusok a mai Szent István tér környékén, Bujákon települtek le. Itt emelték templomukat, amely ősi technikával, vesszőből fonva, kívül-belül sárral tapasztva készült. 1718-ban már szilárd matériából (a hódoltság idején kiégett, a Marostól veszélyeztetett régi makói templom köveiből) újabb templomot emeltek, de a népesség növekedésével a század második felére ez már kicsinynek bizonyult, ezért 1765—1772-ben megépült a mai Szent István plébániatemplom. A középkori hagyománynak megfelelően a makói katolikusság az újjátelepülést követően a templom körül temetkezett. A mai Szent István tér akkor nagyobb volt, a mai Iskola és Pázmány utca elejét is magába foglalta; a régi földszintes katolikus iskola és a mai egyházi iskola is a temető területére épült, az utóbbi alapjainak ásásakor sírokra bukkantak. Nemcsak a szájhagyomány őrzi ennek az újjá település utáni első temetőnek az emlékét, de írásos forrás is áll rendelkezésünkre. Az 1835. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) is tesz róla említést: „Minthogy 60 év előtt a temető a templom mellett volt, régi sírok még ott ugyan találhatók, de már újat nem ásnak".

5 Az ún. pestis temetői a lakott területtől távolabb, a mai Vöröskereszt környékén alakították ki.

6 Az időközben elkallódott vagy ismeretlen helyen lappangó História Domus szerint: „A szépen virágozni kezdő kisded hitközséget 1739-ben nagy csapás érte. Néhány hó alatt ugyanis 509-en estek a pestis áldozatául. Ezen csapás emlékére a szegedi úton [Oszegedi út] Sz. Rozáliához címzett kápolna építtetett, később ezen kápolna elpusztulván, helyére kereszt állíttatott."

7 A pestisben szenvedők védőszentjének emelt kápolnát a Steinlein-féle 1754. évi térkép Capella, az első katonai felvétel 1784-ben Rosalia Capel, Vertics József az 1778. és 1781. évi mappáin Sacellum (kápolnácska) felirattal tüntette föl. A korábbi temetkezési szokás szerint meglévő sírra újból nem temetkeztek. Mivel a templom körüli temető betelt, újat nyitottak az akkori püspöki rezidencia mögött, a mai Petőfi park helyén. Ez a temető 1776-ban létesült; Vertics József föltüntette az 1778. és 1781. évi térképen, Giba Antal 1824-ben R: Cath. Ó Temető-kénl jelölte. 1810-es évek elején a temető környéke beépült, az akkori házhelyosztás során a város szélső utcája a Kálvária utca lett. A História Domus szerint: „Mivel a hívek közös temetője, mely az új házhelyek kiosztása által a lakosok házai közé esett, felsőbb rendeletek értelménél fogva használaton kívülinek rendeltetett: ennek helyébe egy, az úgy nevezett Sovány szőlők között fekvő és körül árkolt új terület adományoztatott a tek. püspöki uradalom által".

8 A temető kijelölésekor az újhegyi szőlők mellett kárpótolták az érintett szőlőtulajdonosokat.

9 A temető tényleges megnyitására 1817. február 3-án került sor. Orbán Imre: Makó római katolikus temetői a 18—19. században. Makó, 1992. ' Ezen a területen fúrták meg a várost manapság ellátó kutakat. 7 Maros 1885. szept. 27. s Idézi Orbán Imre i.m. 4. 9 Makói Levéltár Csanádi Püspökség makói uradalma, fiskális iratok 1913. 7