Budainé Keczer Csilla: Az egyházi oktatás újjászervezése Makón 1989–1994- ben. A Makói Múzeum Füzetei 82. (Makó, 1995)
Az egyházi iskola megalapításának körülményei
ki; a tanulólétszám — az előzetes jelentkezések alapján — 150 fő körül várható. Kérte az önkormányzat segítségét ahhoz, hogy az iskola területén lévő szolgálati lakást szabadítsa fel, mivel ott a nővérek elhelyezését kívánják biztosítani. Utalt egy előzetes megegyezésre, amely szerint a működéshez szükséges pénzügyi fedezetet az első négy hónapra a Kun Béla Altalános Iskolával közösen biztosítja az önkormányzat, 1992-től pedig önálló költségvetést készítenek, melynek alapját az állami normatíva és az önkormányzat negyedévenkénti támogatása képezi. A vitákra, félreértésekre válaszul Katona Pál esperes úr cikket írt a helyi lapban 1991 februárjában, melyben ismertette az olvasókkal az egyházi iskola nevelési és oktatási programját. Dr. Sánta Sándor 1991. március 5-ei, 2-107/1991. számú iratában tájékoztatta a képviselőket az iskola indításával kapcsolatos személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről, és „humánus párbeszédre" bíztatta az érintett feleket, ugyanakkor bejelentette az egyeztetési munka megkezdését. Ennek eredményeként Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete 37/1991. (III. 13.) MÖKT számú határozatával elvi hozzájárulását adta a Makó-Belvárosi Egyházi Iskola beindításához a Makó Kun Béla Altalános Iskola Szent István téri épületében 1991. szeptember l-jétől. Ezután választották be Katona Pál esperes urat a képviselőtestület mellett működő oktatási bizottságba, ahol engedélyt kapott arra, hogy óvodai szülői értekezleteken vegyenek részt, ahol ismertethetik elképzeléseiket az érdeklődő szülőkkel. Márciusban egyre jobban élesedtek a viták a termek megosztásáról, mivel az egyházközség ragaszkodott kápolna és könyvtár kialakításához, míg a Kun Béla Altalános Iskola nem látta megoldhatónak újabb két terem átadását, valamint ragaszkodott ahhoz, hogy tanulócsoportjai fokozatosan vonuljanak ki az épületből 1995-ig. Az oktatási bizottság tervet készített a pénzügyi-gazdasági feltételek megteremtésére, és ebben javasolta, hogy a két intézmény az 1991-es évben közösen üzemeljen, a többletkiadást — mely 3 fő bérköltségét és a szolgálati lakás kiváltását jelenti — pedig az önkormányzat vállalja. 1991 április elején a felmerült problémák orvoslására küldöttség indult a Művelődési Minisztériumba, melynek tagjai: Györgyjakab Edit, a művelődési osztály megbízott vezetője, dr. Kiss Sándor, az oktatási bizottság tagja és Katona Pál plébános. Dr. Szalai László osztályvezető tájékoztatta a megjelenteket, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok és információk alapján „... a feltételek Makón adottak, az egyházi iskola indítható." 1991. április 11-én a Művelődési Minisztérium engedélyezte a Makó-Belvárosi Egyházi Elemi Iskola nevelési és oktatási tervének a használatát. Makó Város Önkormányzati Képviselőtestülete 1991. április 7-ei ülésén 25 igen szavazattal és 2 tartózkodással határozatot fogadott el, melynek legfőbb pontjai a következők: — A képviselőtestület, „megállapította, hogy az egyházi iskola beindításának feltételei fennállnak, ezért annak 1991. szeptember l-jétől történő működéséhez hozzájárul." — Ingyenesen átadja az egyházközség részére — külön megállapodás alapján — a szükséges helyiségeket 1991. május 31-ig. — Biztosítja a nővérek elhelyezése céjából az iskola területén lévő kétszobás, összkomfortos tanácsi bérlakást az egyházi tulajdon rendezéséig bérleti díj fizetése mellett és gondoskodik a lakók elhelyezéséről. 9
