Béres Mária: Az óföldeáki erődtemplom. A Makói Múzeum Füzetei 81. (Makó, 1995)

Az óföldeáki erődtemplom, Béres Mária régész, Szeged - Az óföldeáki középkori templom műemléki helyreállításának előzményei - Az Istók—Návay-féle helyreállítás értékelése

képe,

2 melyek a Návay család két ága megrendelésére készültek birtokmegosztás céljából. Mindkét térképen lerajzolja az ismeretlen kartográfus az általam kutatott objektumot, ám az egyiken kidolgozott az ábra és északi irányból áll előttünk a templom, míg a másikon elnagyolt a rajz és délről mutatja az egyházat (2—3. kép). Vertics József 1787-ben finom ábráján úgy láttatja a kérdéses épületet, hogy az KÉK-i irányból tárul elénk,

3 s a templomtól Északra, egy teljesen különálló harangtorony emelkedik jóval a templom fedélszékének gerincmagassága fölé (4. kép). Ehhez a rajzhoz szinte közvetlenül kapcsolódik Csongrád megye Közgyűlési iratok levéltára 1789(?)/142 számon iktatott folyamodványa, melyet Földeák lakói intéztek a "Tekintetes és Nemes Vármegyéhez". "... Istennek nagy ítélete volt midőn Templomunknak egy néhány száz esztendőktül föl állott Frontispiciumát Tornyát leszakasztván egészen a szanktuárumig ...", írják az újraépítés támogatását kérelmezők a vihar okozta károkról. Gilicze János makói történész-levéltáros szerint a földeáki 1789-es ügyirat tévesen lett beiktatva, s a továbbítás valódi évszáma 1759. A levélben szereplő torony az 1753-as felmérés kidolgozott rajzán megismert huszártorony lehetett, mert a templomtesthez tapasztva — az ásatás során — a 19. században épülten kívül, egyébnek nyomát nem találtam. Az idézett irat tartalma a Vertics József rajzán ábrázoltakkal sincs ellentmondásban. Tagadhatatlan tény, hogy Giba Antal 1827-es térképén immár a külön álló torony nélkül, a megnyújtott hajóval, a szentély déli oldalához kapcsolódó oratóriummal, a részben kibővített északi oldali sekrestyével láthatjuk a templom alaprajzát. Az épület hosszirányú bővítése véglegesen 1874-re fejeződött be, hiszen Molnár Pál felmérésén látható a nyugati homlokzathoz kapcsolódó torony is (5. kép) 4 AZ ISTÓK—NÁVAY-FÉLE HELYREÁLLÍTÁS ÉRTÉKELÉSE A templom első műemléki kutatására s nagyszabású helyreállítására 1923—1924 között került sor. A felmérést, a tervezést, a berendezést, a kivitelezés irányítását Istók Zoltán makói főépítész végezte, míg a régészeti feltárás és a falkutatás Návay László birtokos munkája volt. E felújításnak értékelhető dokumentációja maradt ránk, melyet a makói múzeum hagyatéki gyűjteményében őriznek. A magyarországi műemlékhelyreállítások fejlődése szempontjából érdekes adalékot szolgáltat az Istók—Návay féle vállalkozás, melynek nyomai ma is láthatóak a templom belsejében. A Návay László által hagyományozott építéstörténeti adatok mindmáig megtalálhatók a templommal kapcsolatos szak- és népszerűsítő irodalomban, jócskán megnehezítve a különféle forrásokból felkutatott információk egyeztetését. Istók Zoltán (Földeák 1896 — Makó 1977) műegyetemi tanulmányait 1915— 1920 között végezte, s kitűnő osztályzatú szigorlata után 1920. november 20-án kapta meg oklevelét." 1921-től műszaki tiszti, 1930-tól városi mérnöki és 1954—1961 között pedig városi főmérnöki posztot töltött be Makó város önkormányzatában. " A kéziratos térképeket a kutatásban való hasznosítás céljából Gilicze János makói levéltáros révén tekinthettem meg. Ezúton köszönöm magángyűjteménye rendelkezésemre bocsájtott anyagait és segítségét forrásfeltáró munkámban. A mai szociális otthon helyén álló egykori kastélyból nézve készülhetett a rajz. A felmérési rajz az OmvH Irattárában (Budapest) található M 326 számmal. 5 Istók Zoltán oklevelének száma: 1920/6743. 9