Béres Mária: Az óföldeáki erődtemplom. A Makói Múzeum Füzetei 81. (Makó, 1995)

Az óföldeáki erődtemplom, Béres Mária régész, Szeged - Régészeti adatok az egykori földeákiak temetkezési szokásaihoz - A viselet elemei a 27. sírból

0,35 cm átmérőjű, gömbös darabokból áll. Az élénk színű vörös-fehér virágfejet, s az ezt övező koszorút a csészeleveleket szimbolizáló szalagcsokorra mint foglalatba ültették, s az így elkészített 2,4 cm átmérőjű boglárok a többi dísznél erőteljesebben, de nem "csuposan" emelkednek ki a párta felszínéből. A csészelevelek, azaz a boglár alapja egy kb. 13,5 cm hosszú, 0,4 cm széles szalag, melyet négy helyen, egymástól egyenlő távolságra 1,5 cm hosszan hajszálvékony cinkkel bevont rézszállal körbe tekercseltek, majd oly módon hajtották négyhurkú szalaggá, hogy a látható részeket a fémszálas szakaszok képezték. A foglalatot képező szalag között mintegy sarkokat alakítva egy-egy, tehát összesen négy, 0,6 cm átmérőjű fehér, fújt üveggyöngy ül, melyet a szabadon álló hurkok között bújtatott fémspirálok segítségével erősítettek fel, így a kör, s a körülötte oldalán álló négyzetes központi forma immár egy csúcsára forgatott négyzet foglalatot nyert. A boglárt a csészelevelek alá is behúzott, finom fémszállal felerősített, apró kásagyöngyök szorosan körítik, mellyel a jobb kiemelést segítették. A fejdísz fő mintasora alatt és fölött egy-egy sorban üveggyöngyök és 1,5 cm hosszú réz spirálrugók ritmikusan váltakozva girlandszerű lezárást adnak, oly módon, hogy a gyöngyök mindig szorosan a girlandok ívében ülnek. A négy-négy azonos gyöngyözésű boglár körül a szegélysorban a már megismert hengeres gyöngyök fekszenek, míg a középső három boglár esetében itt 0,5 cm átmérőjű fújt, gömbös gyöngyök találhatók. A csúcsára állított gyöngyös sarkú négyzetek sarkai érintkezési pontja alatt és fölött a legnagyobb, 0,7 cm átmérőjű, opálos fehér, fújt üveggyöngypár kiemelkedő, hangsúlyos pontja a díszítésnek. A gyöngyözést a párta mindkét végén egy-egy fújt, fehér, körte alakú, 1 cm hosszú a hasán 0,7 cm átmérőjű, átlátszó üvegygyöngy fejezi be. A fejdísz a tarkón párizsi, bronz kapocspárral záródott. A népi anyagban megszokott szalagok nyomát nem fedeztük föl. "Jobb az erénnyel párosult gyermektelenség, ... mivelhogy Isten is, ember is elismeri. ... koszorú van a fején, és örökké ünnepli diadalát ..." - olvashatjuk a Bibliában (Bölcsességek könyve 4,1-2). A párta az érintetlen leányságot jelképező fejdíszként minden bizonnyal a szűzeket megillető /virág/koszorúból keletkezett, s viselésének szokása — évezredes gyökerekből táplálkozva —, formai és tartalmi különbségekkel ugyan, de a középkori európai viselettörténetben is nyomon kísérhető. Nyelvemlékeinkben a "partha" szó először a 14. század végén fordul elő, 'szalag', 'női fejdísz' értelemben. Mégsem állíthatjuk, cáfolva a régészeti anyag egyfajta értelmezési lehetőségét (SZABÓ 1955, 123—125), hogy maga a tárgy és viselésének szokása addig ismeretlen is volt a magyarság körében. A párta gondolati tartalmára az első megbízható adatunk a 16. század elejéről, azaz abból az időszakból való, amikor viselése talán valamennyi társadalmi rétegben általánossá válhatott, ugyanis 1518 táján a 'szüzesség jelképeként' jegyezték fel. Nyelvünkben a párta szó már a 16. század elejétől bír 'szegély', 'korc', 'perem', 'karima', 'szél' jelentéssel. A 19. század tudatos műszóalkotásának eredményeként használják építészeti tagozat, vagy — gondoljunk csak a gyöngyös-bogiáros párták elterjedtségére — virágszirmok összessége jelölésére (TESZ 1976, 114—115). A szó szláv eredeztetése téves, az átvétel a 12—14. század során történhetett, az ófelnémet eredetű 'borto', 'borte' középfelnémet 'porto', 'porté' alakból. A környező szláv nyelvterületeken mind a tárgy, mind elnevezése, az európai divatfejlődéssel is összhangban a 16. században jelent meg, magyar közvetítéssel (HORVÁTH 1970, 160—161). A hazai és az európai késő középkori írásos források (elsősorban a hagyatéki leltárak) és a korabeli ábrázolások (főként a metszetek és festmények) többféle pártáról és egyéb női fejdíszről szólnak, s ezeket jól kiegészítik a régészek által feltárt 34