Béres Mária: Az óföldeáki erődtemplom. A Makói Múzeum Füzetei 81. (Makó, 1995)
Az óföldeáki erődtemplom, Béres Mária régész, Szeged - Régészeti adatok az egykori földeákiak temetkezési szokásaihoz - A viselet elemei a 27. sírból
nyúló népszokások (DIÓSZEGI 1960a, 87—92, DIÓSZEGI 1960b, 39—44; KRESZ 1960, 227—228). Az "agos" gyerek visszaváltásának számos módja közül a sütésnek, főzésnek igen bonyolult formáit ismeri a néprajzi irodalom. Az óföldeáki kereszteletlen gyermek eltemetésére szolgáló edény közvetlenül a temetés előtt bekormozódott, a gyermek mellé pedig nem tettek útravalót. Az elmondottak alapján felmerült bennem a gyanú, hogy egy elváltott (kereszteletlen) gyermek sírját találtuk meg, noha ezt a felvetésemet az idő távolából bizonyítani — a későbbiek során is — aligha lehet. A VISELET ELEMEI A 27. SÍRBÓL Viselet, társadalom és gazdaságtörténeti szempontból is jelentős a templom körüli temető 27. sírjában 1 7 talált leány bogláros pártája, sajátos öve és erszénye (30. kép), értékelésük pedig jól szemlélteti azt a nehézséget, amellyel nap mint nap szembesül a kutató, ha a 17. század vége, a 18. század első harmada anyagi kultúrája között kell megvonnia a határt. A párta a megtalálás állapotában kb. 3,5 cm széles és kb. 43,5—44 cm hosszú volt, a belső ív hossza 38 cm (31. kép). Alapja (szerkezete) fehér vászonnal bevont háncsból készült, melyre sűrű szövésű piros textilt erősítettek. Magát a párta lényegét jelentő gyöngydíszítést külön szalagra készítették el, s csak utólag dolgozták rá a háncsszerkezetre. A pártán még ma is tizenegy (három nyomokban észlelhető) csaknem ép, 3 cm-es átmérőjű, csúcsára állított négyzetláncolat alapmotívumként különíthető el, melynek középpontjában enyhén kiemelkedő rózsa áll. Az ezüstösen csillogó, cinkkel bevont rézszálak és az átlátszó, valamint opálosfehér gyöngyök együttesét a mintegy 1,3 cm átmérőjű, gipszbe ágyazott virág hangsúlyozza, melynek 0,3 cm-es közepében bizonytalanul kivehető, sötét színű, küllős (?) díszítésű betét látható, körülötte pedig nyolc darab 0,3 x 0,5 cm nagyságú, laposra csiszolt, feketébe hajló, gránát színű üveglapocskákból álló sziromsor. A dísz alján egymással szemben két-két furat látható, melyen át a rózsafejek fémszálas fonállal kerültek felerősítésre. A párta közepén lévő három virágot négyzetesen és szorosan fogja körbe a hét darab fújt, 0,65 x 0,35 cm-es, hengeres testű, fehér üveggyöngy, melyeket kissé a népi pártákhoz használt gablonci csigagyöngyökhöz hasonlóan képeztek ki (FARAGÓ— NAGY—VÁMSZER 1977, 49). Ezzel szemben apárta két oldalán található négynégy boglárban a virágszirmokat övező hét darabos gyöngysor ezüstfehér, fújt, 1 A koporsó hossza 153 cm, szélessége 32—40 cm, a sír mélysége 128 cm. Tájolása azonos a vázéval. A váz hossza 132 cm, tájolása Ny-K: 258°. Fiatal gyermeklány igen rossz megtartású vázcsontjai, a koponyától a medencéig gyakorlatilag teljesen elmállott. Az elkenődött csontlenyomat alapján háton fekvő, nyújtott helyzetben volt, karjai enyhén behajlítva, a kézfejek a medencén (hason) pihentek. Lábai és a lábfeje saroknál szorosan zárva, de a lábfejek kifelé billentek. A bal oldala mellett az egész síron át állatjárás bolygatta meg a temetkezést. Mellékletei: 1. Gyöngyös bogláros, a fejet 2/3-ad hosszan körbe fogó karikapárta, lenvászon alapja és fémszálas díszei jó állapotban. 2. Derekán kb. 5 cm széles öv maradványai, amely szerves alapra készült fémszálas fonál közé csavarásával, valamint szorítólemez töredékével. 3. Az övről vagy a bal kézből lógott le a váz bal oldalán a medencéig a szerves alapanyagú erszény, melyben néhány gyöngy, egy fog és pirosító festék volt. A koporsó fenekét gyékényszőnyeggel bélelték. 33
