Halmágyi Pál szerk.: Honvéd emléknap Makón 1994. A Makói Múzeum Füzetei 80. (Makó, 1995)

Gazdag János országgyűlési képviselő köszöntője

Gazdag János országgyűlési képviselő emléklapátadó köszöntője Kedves jelenlévők! Nagy tisztelettel köszöntöm az emlékülés valamennyi résztvevőjét és külön szeretettel azokat a veteránokat, öreg katonákat, hősöket, akik el tudtak jönni e nap megünneplésére. Az a megtisztelő feladat jutott számomra — s köszönöm ezt a lehetőséget —, hogy én adhatom át Önöknek a rendező szervek nevében az emléklapot hősies helytállásuk elismeréseképpen. Annak reményében tiszteljük meg Önöket ezen emléklappal, hogy visszaemlékezzenek az 50 évvel ezelőtti időszak történéseire és ha majd később ránéznek, visszaemlékezzenek e mai napra is, amely számomra és azt hiszem, mindannyiunk számára úgy tekinthető, hogy egy folyamat kezdete volt. Szándékaink szerint bekapcsolódtunk abba a megbékélési folyamatba, amely — remélem — valóban elkezdődött az elmúlt időszakban és töretlenül tovább fog tartani. Tudomásul kell vennünk azt, hogy minden egyes résztvevő másképpen ítéi meg a helyzetet, hiszen, aki részt vett benne az leginkább a saját tapasztalatai alapján dönti el, hogy hogyan is értékeli a múlt eseményeit. Nekem nem elsősorban a személyem, hanem jelenlegi pozícióm adta ezt a lehetőséget, hogy átadhatom Önöknek az emléklapokat. Én 1948-ban a történések után születtem s ezért számomra rendkívül nagy jelentőségű ez a nap. Tanulságos volt az előadásokat végighallgatni, mely előadások befolyásmentesen, a katona határozottságával, a résztvevő szenvedélyével, illetve a szakemberek pontosságával ecsetelték az eseményeket. Kérem. hogy amikor majd ezt az emléklapot a kezükbe veszik, ne csak a háború iszonyatára, az elesett bajtársaikra, hanem ezekre az előadásokra is emlékezzenek vissza. Kérem a rendezőszerveket, hogy e mai Honvédnap valóban egy folyamat kezdete legyen és ha most nem is vitatkoztak az előadók egymással, remélhetőleg majd a következő évek előadásaiban erre is sor kerülhet és tisztázódnak azok az események, amelyek alapján eldönthetjük, hogy mit is nevezhetünk felszabadításnak, mit is nevezzünk megszállásnak és kiket kell hősöknek tekinteni és emléküket hogyan kell megőrizni. Számomra nagyon fontos volt és az itt elhangzott előadásokból egyértelműen kitűnt, hogy a nagy világégés bármelyik részén, bármelyik oldalán harcolt katonák hősöknek tekintendők. Ezeknek a hősöknek szeretném átadni az emléklapokat. Kérem, fogadják szeretettel. 35