Halmágyi Pál szerk.: Honvéd emléknap Makón 1994. A Makói Múzeum Füzetei 80. (Makó, 1995)
Katona Pál rk. esperes fohásza a II. világháborús emlékműnél - Szűcs Ferenc ref. tiszteletes igehirdetése
Katona Pál rk. esperes fohásza a II. világháborúban elesett hősök emlékművénél Tisztelt Ünneplő, Emlékező és Megbékélő Közönség! Emlékezni jöttünk ide a térre. Emlékezni jöttünk el a II. világháború halottainak emlékművéhez. Emlékezni akarunk azokra az emberekre, akik a II. világháború idején akármelyik oldalon, értelmetlenül szenvedtek és meghaltak. Gondolni akarunk rájuk. Meg akarjuk tanulni tőlük, hogy soha többé háborút! De azért is emlékezünk rájuk, mert voltak közöttük sokan, akik becsületes, segítőkész emberek tudtak maradni ebben a nehéz helyzetben is és ők a mi példaképeink. Tanulni akarunk tőlük. De tudatosítani akarjuk azt is, amire mindig gondoltak az emberek, hogy összetartozunk, mert egy atyának a gyermekei vagyunk. Egy közös hazánk van az örök boldogság felé vezető úton. Megbékélt lélekkel segítenünk kell egymást, ha haza akarunk érni. Ezt a segítőkészséget fejezi ki a koszorúzás is. Hiszen a koszorú a győztesnek, a célhoz érőnek jár. Amikor koszorúzunk, tettünkkel azt kívánjuk mondani, célhoz értetek, győztesek közé tartoztok. Amikor pedig gyertyát gyújtunk az elhunyt sírjánál, vagy emlékművénél, hasonlóképpen azt mondjuk: „Az örök világosság fényeskedjék neki. Az örök boldog ország részese legyen." Temetőkápolnánkban fél 5 órakor azért fogunk majd szent misét bemutatni értük, mert ezzel is azt kérjük a mennyei Atyától, hogy Jézus érdemeiért könyörüljön rajtuk, engedje el bűnadósságukat, ha még van és adja meg nekik a célhoz érkezés boldogságát. Ha így ünnepelünk, ha tudunk megbékélt lélekkel, minden háborúba elhunytért imádkozni, akkor egymással is megbékélünk, mert tudatosodik bennünk, hogy egy Atyának gyermekei vagyunk és egy közös hazában kell egymást megbékélt lélekkel segítenünk. Ilyen lelkülettel kérjük a közismert ének szavaival majd mindannyian: „Örök nyugodalmat adj jó Uram nekik, s az örök világosság fényeskedjék nekik. Amen." Szűcs Ferenc református tiszteletes igehirdetése „És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is: ettek, ittak, házasodtak. férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit. Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek, de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit. Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik. Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza. Emlékezzetek Lót feleségére! Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt. Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. Két asszony őröl ugyanott, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik." (Lukács evangéliuma 17. rész, 26—36. vers) 36