Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)

EPERJESSY KÁLMÁN és mélységadatokkal csak azon helyekről rendelkezünk, ahol nagyobbszabású vízépítkezések, partbiztosító és medertisztítási munkálatok folytak. A fentjelzett adatok közepes vízállásra vonatkoznak, az apály és dagály idején végzett mérések azoktól lényegesen eltérnek. Tavasszal alig volt képes a meder a lefolyó vízmennyiség befogadására, nyáron és ősszel a leapadt folyó a medernek csalt kis részét foglalta el. A vízmennyiség eloszlása a hosszú szakaszon nagyon egyenlőtlen volt; a szabályozatlan folyó egyes helyeken összeszűkült, másokon szétterült, állandó magas vízállások és sekélyes helyek mind a síksági, mind a hegyiszakasz különböző pontjain előfordultak. Az országleírások kiemelik, hogy a folyó vízállása nagyon ingadozó, a vízmennyiség eloszlása egyenlőtlen, a sok kanyarulat, szigetképződés, emelkedés és esés a folyó szélességét és mélységét folytonosan változtatják. A fentvázolt mederviszonyoknak legsúlyosabb következményei az évenként megismétlődő áradások voltak. Tavasszal és nyáron a zöldár idején a hirtelen lefutó víztömeg nem fért el a folyó medrében, átlépte a partokat és nagy területeket borított víz alá. Legsúlyosabb helyzetbe a síksági szakasz jutott, ahová a vizet át nem eresztő kőzetek miatt hirtelen zúduló árvíznek nem volt lefolyása. Megfelelő védmüvek hiányában a Maros árhulláma feltartóztathatatlanul hatolt az északi és déli partokra és néha egyesült más folyók, a Kőrösök és Tisza árvizeivel. Ilyenkor a holtágaik, erek, fokok, vízvezető árkok megduzzadtak és a folyó vízkörnyékétől távoleső helyek is víz alá kerültek.

7 A folyó kiöntései létében fenyegették a parti lakosságot. A községek belterületére is mélyen benyomulva egész házsorokat söpört el az ár és gyakran a termés betakarítását is megakadályozta. Az utak nagy része víz alá került, sok község hosszú időre el volt zárva a forgalomtól. A határ jelentékeny része elmocsarasodott, a vízállásos rétek nyáron sem száradtak ki; nagy területeket borítottak el a lápok és nádasok. Az árvízveszedelem, amely a községek települési helyét is befolyásolta, a földrajzi fekvés és a folyó szeszélyeihez mérten különböző volt. Egyes községek árvízmentesek voltak, másoknál csak a határ egy része került víz alá, némelyeknek a veszedelmes vízjárás miatt helyüket is meg kellett változtatniok. Marosmenti községeink árvízkrónikái ma is értékesíthető adatokat tartalmaznak a folyó vízjárásáról. A rendellenességek mellett bizonyos szabályszerűségek is észlelhetők a Maros pusztításaiban. Nemcsak tavasszal és nyáron, hanem télvíz idején, december, január és február havában is voltak veszedelmes ára7 V. ö. Márton György: A Maros alföldi szakasza és fattyúmedrei. Földrajzi Közlemények. 1914, XLII. 5. Szerző néhány helyes következtetése kútfőkből is igazolható. 7