Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)

POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ELEMEK A MAROS TÖRTÉNETÉBEN dások.

8 Az árvíz okozta károkat a folyó nyújtotta életlehetőségeik ellensúlyozták. A lakosság hozzáilleszkedett életmódjában a folyó szeszélyeihez és az árvizek során szerzett tapasztalatait a védekezésben felhasználta. Bár az árhullámokkal lesodort hordaléktömegek eltorlaszolták a viziutat, a folyó környéke mégis gyorsan bekapcsolódott a forgalomba. Az újjászervezés alá kerülő terület szükségleteinek kielégítése, a Maroson meginduló fa- és sószállítás a lakosság ezreinek nyújtott megélhetést., Minden közlekedési nehézség ellenére hajókkal és tutajokkal népesül be a folyó háta. Az erdélyi szakaszon nagyarányú fakitermelés veszi kezdetét. A gyergyóremetei és toplicai erdőségekben üzembe helyezett fürészmalmok deszkát, épületfát és hajóanyagot termelnek ki, amit tutajon szállítanak Erdély fapiacaira, a nagyobb alföldi községekbe és a temesi bánságba. Gyergyóremetéről 8—9 láb hosszú tutajok indultak Malomfalva felé, ahová 5—6 nap alatt érkeztek meg. Malomfalvától Marosújvárig két napig tartott az út. Itt már a vízbőség nagyobb tutajok közlekedését is lehetővé téve, 4—4 tutajt összekötöttek és a személyzet egy része viszszafordult.

0 A XVIII. és XIX. századi térképek tanulmányozásából 'kitűnik, hogy egész fenyőerdőket hordtak el az erdélyi tutajosok. A Kelemen havastól Marosvásárhelyig letarolt hegyek jelölik a tutajok útját. A tutajforgalom jólétet teremtett a gyergyói havasokban és több új község megalakulását eredményezte.

1

0 A sószállítás kiindulópontja Marosújvár volt, aJhol nagy mennyiségű kősót termeltek ki. A sót kincstári hajókon szállították Arad és Szeged felé. A hajókat a kincstár által előírt 12 láb hosszú, 3 láb széles és 4 láb mély méretben készítették a marosportói és aradi hajógyárban. A folyón sűrűn közlekedtek a sószállító hajók. A sószállító út több szakaszra volt beosztva, Gyulafehérvár és Szeged között 24 hajóállomás volt. A sószállítás útvonalán sóraktárak és harmincadhelyek vannak Felvinc, Miriszló, Nagyenyed, Tövis, Gyulafehérvár, Alvinc, Szászváros, Algyó, Déva, Dobra, Marosillye, Marossolymos, Soborsin, Arad, Makó és Szegeden. A kincstári hajókat Marosportóig 4—500, innen Zámig 5—600, Zámon felül Aradig 1000, Arad és Szeged között 1500 centner sóval lehetett megterhelni; víz ellenében csak félannyi terhet bírt el a hajó. A Zám—szegedi út 8 V. ö. Lakatos Ottó: Arad története. 1881. II. 143—149. Szirbík Miklós: Makó városának közönséges és az abban levő ref. ekklésiának különös leírása. 1835/36. 32—34. .1. 9 Beschreibung der Flüsse Maros, Alt, Szamos,, Aranyos, Szekelye, Sebes oder Dragan, Kokel, Czibin, Czedtes und des Mühlbaches in Siebenbürgen. Kriegsarchiv, Kartenabteilung, K. VII. k. 327. 1

0 V. ö. Orbán Balázs: A székelyföld leírása. Pest 1869. II. 117. 8