Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)

POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ELEMEK A MAROS TÖRTÉNETÉBEN tották. A kanyarulatok keletkezése és megszűnése is nyomon kísérhető. A víztömeg áradás alkalmával betört a part valamely pontján és új medret ásott magának. Egyes kanyarulatok — mint a szabadhelyi, lippai, sajtényi, makói, deszki, kiszombori stb. — létükben is fenyegették a községeket. Átmetszésükről, ha volt anyagi erejük hozzá, maguk a községek gondoskodtak; egyeseket — mint a soborsinit — újabb áradás alkalmával maga a folyó vágott ketté.

4 Az átvágott és megszűnt kanyarulatok mint holtágak, tavak és mocsarak továbbra is összeköttetésben állottak a folyóval. A térképeken számos Holtmaros néven feltüntetett régi ág jelöli a mederváltozás irányát, nemcsak a síksági sza'kaszon, hanem a változásnak kevésbbé kitett erdélyi részeken is. Az állandó mederváltozás nagy eltolódásokat idézett elő a községi, törvényhatósági, ország- és birtokhatárokban és sokáig húzódó bírtok- és határpöröknek lett az okozója. A kanyarulatok, mellék- és holtágakon kívül folytonos szigetiképződést is látunk. A művelés alatt ritkán álló, jobbára erdővel borított állandó jellegű sziget mellett sokkal több az időnként felbukkanó és eltűnő homoksziget. A kútfők a folyó sebességéről, szélességéről és mélységéről is tájékoztatnak. Legtöbb haszonnal forgathatjuk az egész folyószakaszra és minden községre kiterjedő II, József idejében végrehajtott Ikatonai felvételhez tartozó országleírásokat,

5 E leírások még nem tüntetik fel a vízállás dagály és apály okozta ingadozásait, inkább községenként egy évekre visszamenő középérték megállapítására törekszenek, amelynek megközelítő pontosságát a későbbi mérések is igazolták, A folyó medre, amely a gyergyói szakaszon alig 18—20 lépésnyi, több hegyipatakot magába fogadva gyorsan kiszélesedik, Marostorda megye határán már 100—120 lépés, Gyulafehérvárnál 150 1,, Déva, Marossolymos és Marosillyénél a 200-at is meghaladja, a síksági szakaszon esése csökkentével továbbszélesedik és a legtöbb helyen a 300 lépést is eléri. Az átlagos mélység a gyergyói szakaszon 2 láb, Marostorda megyében 3—4 láb, Gyulafehérvártól kezdve a hajózható vonalon az 1 ölet mindenütt eléri és több helyen meghaladja.

6 Számszerűbb sebesség-, szélesség4 O. Lt. (Országos Levéltár), Helyt., Dep. Comm. 1787. F. 21. p. 75. No 3. 6 A folyó szakaszának egyes részleteiről számos térkép található az Orsz. Levéltárban és a bécsi hadi It.-ban. Az egész meder vizsgálatához legalkalmasabbak az 1769—1773, illetve 1782—1785-ben végrehajtott katonai felvétel — Original Aufnahmskarte von Hungarn és Original Aufnahmskarte des Grossfürstenthums Siebenbürgen — vonatkozó (45) lapjai. Nagy hasznát vettük a felvételeket kiegészítő országleírásoknak is: Militärische Beschreibung von Hungarn és Anhang zu der Kriegs-Charte des Gross Fürstenthums Siebenbürgen. e Az országleírások a folyó szélességét általában lépésben, mélységét ölben tüntetik fel. 6