Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

ELŐADÁSOK - JUHÁSZ KATALIN: "..nem úgy van most, mint volt régen.." A táncházi folklorizmus néhány mai jelensége

korszakokban kialakult három fő folklorizmusirányzatra hívta fel a figyelmet, 9 amelyek egymástól létrejöttük mozgatórugóiban különböznek . Néphagyomány és nemzeti művelődés A "klasszikus" - nemzeti öntudatra ébredés, illetve a hazafias érzelmek által indukált - folklorizmus időszakában fogalmazódott meg először az az igény, hogy a néphagyományt, mint a legmagyarabb (legnemzetibb) kultúrát tegyék a nemzeti művelődés alapjává. Elsőként Győrffy István fogalmazta meg és foglalta rendszerbe azokat a konkrét elképzeléseket, amelyek e cél elérésében az ügyet előrevihetik

1

0. Elgondolásai sok tekintetben ma is aktuálisak. Ma, amikor az emberiség specializálódott, a tömegek csak vásárlók, fogyasztók, passzív befogadók, de nem létrehozók, egyre nagyobb az éhség az alkotó közösségek különböző szintjeire. Amikor alkotó, tárgy- és környezetformáló szükségleteink kielégítésére a néphagyományhoz fordulunk, közösséget is teremtünk. A néphagyománynak komoly szerepe lehet a múlthoz, lakóhelyhez, emberi közösséghez kötő történelmi tudat kialakításában

1

1. Egy másik vélemény szerint "sokrétű és nagy múltú nemzeti kultúránkban nincs szükség a népi kultúra mindenáron való központi szerepének kialakítására, alappillérré emelésére. Ugyanakkor gyökerei oly mélyek, hogy ha ápolása közművelődési program marad, nem kell tartani meglévő helyzetének térvesztésétől, 12 a folklorizmus gazdag jelenségsorainak háttérbe, vagy peremre szorulásától" . Tapasztalataim azt mutatják, hogy a magyarországi folklorizmus aktív művelői és fogyasztói egy igen szűk réteget alkotnak; a társadalom nagyobb részét viszont a néphagyomány teljesen érintetlenül hagyja. Ha a történelmi tudat formálásában a néphagyománynak szerepet szánunk, a közművelődésnek, oktatásnak és tömegkommunikációnak még rengeteget kell tennie e cél elérése érdekében. Az amatőr néptánc- és népzenei mozgalom története A zenei és táncfolklorizmus magyarországi történetének részletes taglalása helyett egy ábrát készítettem (1. ábra), amelyen szemléletesen látható nemcsak a történet, hanem a különböző művészeti irányzatok és az eredeti "tiszta forrástól" való távolságok is. A mozgalom történetében négy fő korszakot lehet elkülöníteni: 1. 1920-30. A modern zeneművészet diadala, a népdal hangversenydobogóra vitele (de nem eredeti, hagyományhű megszólaltatásban).

1

3 2. 1931-48. Gyöngyösbökréta mozgalom,

1

4 Pátria lemezsorozat megjelentetése, tömeges népdaltanulás (főleg a diákok körében), népdalgyűjtő mozgalmak.

1

5 83