Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - BODNÁR MÓNIKA: Ünnepi szokások egy elmagyarosodott, ruszin telepítésű faluban a mai Szlovákia területén

mákospatkót és lángosokat sütöttek, melyeket lekvárral, rizskásával, túróval vagy káposztával ízesítettek. A szilveszter általában vidáman telt. Este hat órakor szokott lenni hála- adás a templomban, utána harangoztak az óévnek, így búcsúztatták. Aztán a fiatalok fonóházba mentek, táncoltak, danoltak. Az 1910-20-as években az iskolás gyerekek jártak újévet köszönteni, pénzt adtak nekik érte. Felnőttek nem szoktak menni, csak a cigányasszony járt, őneki szalonna, kalács és pálinka volt a fizetsége. Horvátiban a Vízkereszt a karácsonyhoz mérhető nagy ünnep. Van vilijája is, amit szigorú böjt jellemez. Délig semmit nem fogyasztottak, csak vizet ittak, vagy ha valaki nagyon éhes volt, egy falat kenyérrel enyhítette éhségét. Estére gombalevest és doboskát készítettek, karácsony vilijájával megegyezően. A korábbi években járt a pap meg a kántor vagy a kúrátor házat szentelni. Két inas (süldő 12 legényke) is volt velük, azok csengettek. Megszentelték a házat, az udvart. Ez a szokás az 1970-es évek közepe táján szűnt meg. A következő jeles napok az időjósló napok sorába tartoznak. Horvátiban Pál naphoz kapcsolódóan az alábbi mondás ismert: "Pál fordul köddel, hull az ember döggel" Gyertyaszentelőkor szokták mondani, hogy ha a madárka iszik a kerekvágból (keréknyomból), akkor az íziket (kukoricacsutka) el kell rakni, mert hosszú lesz a tél. Azt szerették ha a gyertyaszentelő ropogott. Úgyszintén az időjárás milyenségére következtettek Mátyáskor is. "Mátyás ha nem talál, csinál' vagy "Mátyás, Gergely, két rossz ember" - hangzik a mondás. Balázs és Elek napját itt nem tartják számon. A téli ünnepkör záró időszakát, ill. a téli és tavaszi ünnepkör közötti átmenetet a farsangi szokáskör képezi. Farsang vízkereszttől nagyböjtig tart. Dyenkor esténként a lányok és az asszonyok fonóba jártak. Általában nem fonóházba mentek, hanem sorba mindenkihez, természetesen külön a lányok és külön az asszonyok. Este, amikor hazament a lány, otthon megnézték az arsót, hogy dolgozott-e eleget, font-e rendesen. Szombatonként nem fontak, csak varrtak (hímeztek), de akkor is összejártak. Vasárnaponként farsangoltak, tehát mókával, 13 játékkal telt inkább az idő, mintsem munkával. A farsangi időszakot 7 hetes böjt követte. Az eddigi kutatások nyomán úgy tűnik, hogy a Bódva-völgyére különösen jellemző a böjt szigorú betartása. Fokozottan érvényes az Horváti esetében, ahol a görög katolikus vallási szokásokból kifolyólag még szigorúbban megtartották - és tartják részben még ma is - a böjtöt. Horvátiban is - mint minden görög katolikus közösségnél - már hétfőn, tehát hamvazószerda előtt két nappal kezdődik a nagyböjti időszak. A nagyböjt előtti vasárnap itt is 158