Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)

KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - BODNÁR MÓNIKA: Ünnepi szokások egy elmagyarosodott, ruszin telepítésű faluban a mai Szlovákia területén

eleve a kétnyelvűség állapotában érkeztek mai lakóhelyükre? A kérdés megválaszolása még várat magára. A 19. sz. második felében fokozatosan a magyar nyelv kerül előtérbe, s durván az első világháborúig teljesen elmagyarosodnak. Ám a népi kultúrában napjainkig fellelhetők azok az elemek, amelyek megkülönböztetik őket a környező települések lakóitól.

5 A következőkben a téli ünnepkör szokásait ismertetem,

6 majd röviden összegzem a belőlük levonható következtetéseket. A téli ünnepkör /IraZ/úy-nappal kezdődött, ami férjjóslásra volt alkalmas. Számos férjjósló praktikát ismertek a lányok, amelyek lényegüket tekintve nem tértek el a környező falvakban és más vidékeken is ismert, hasonló célzatú szokásoktól. Itt is ismert volt a derelyefőzés, amihez a hozzávalókat (víz, liszt, papír) lopás útján szerezték be. A derelyéből kivett cédulát a fejel (párna) alá tették. Ismerték azt a szokást is, hogy Andráskor az eszterhajat (zsúpfedelet) szénvonóval verték, s akinek pondró esett a kötényébe, az "úgy mondták, megkurvul". Ugyanekkor a lányok az ablakokat búzával, árpával hajigálták. Belülről a megrémült öregek, felnőttek pedig kikiabálták, hogy "Elmégy, el!" vagy "Kurvulj meg!". A legények is mókáztak e napon. Leszedték a kapucskákat (kiskapukat), eldugták vagy egyszerűen csak a földre tették. így tréfálták meg a gazdákat és okoztak nekik bosszúságot. Katalin ismert időjósló nap. Itt is mondják: "Katalin kopogós, karácsony locsogás" - vagy fordítva. Borbála, Ambrus és Tamás itt nem volt jeles nap. Annál nagyobb ün- nepnek számított Miklós, mert "ő a görög katolikusok védőszentje". "Régen a papocskának vittünk ajándékot (diót, tojást), letettük a templomba Miklós elibe; osztoztak a kántorral." - emlékeznek vissza az idősek. Az 1920-as években szűnt meg ez a szokás. Ezen a napon a gyerekeket is megajándékozták. A gyerekek kipucolták a csizmát, az ablakba helyezték, s reggelre alma, dió volt benne. Szobota - papsága idején (1945-49) - az iskolában felöltözött Miklósnak. A szülők által készített csomagokat osztotta szét a gyerekek között. Luca, a karácsonyi ünnepekre való felkészülési időszak első napja, a boszorkányok elűzésének ideje. Ezen a napon kívülről fokhagymával kenték be az ajtót, hogy be ne menjen a boszorkány. A lucaszéket is ismerik, de a ma élők már nem csináltak, csak hallomásból tudják, hogy készítője elvitte a templomba, ráült, körülszórta magát mákkJ. A széken ülve meglátta, felismerte a boszorkányt, akinek fel kellett szedni a szétszórt mákot, az illető meg addig elszaladt. A karácsonyi gallyat is Lucakor tették vízbe. A gally karácsonyra kivirított, de a szokás jelentését nem ismerik. 156