Tóth Ferenc szerk.: Fiatal Néprajzkutatók Országos Konferenciája. Makó, 1991. augusztus 26-28. A Makói Múzeum Füzetei 75. (Makó, 1993)
KUTATÁSI BESZÁMOLÓK - BÉRES ISTVÁN-SZÍJÁRTÓ ZSOLT: Konfliktusvizsgálatok néprajzi-antropológiai módszerekkel
2.2 A rend A másik a rend és a tisztaság fogalma. A tisztaságró\ legtöbbjük véleménye az, hogy a "mi" (=svábok) és az "ők" (nem svábok, betelepülők) csoportja a "tisztaság-piszkosság" terminusok mentén különíthető el leginkább. A svábok rendben és tisztán tartják a házukat, udvarukat, a betelepülők nem. Az "idegenekre" használt jelző - melyet amolyan összefoglalónak szántak - több esetben is a "piszkos" volt. A lustaság, dologtalanság mellett evvel indokolták azt is, miért nem szeretik az idegeneket/betelepülőket. A ház egészének tisztán tartása, állagmegőrzése szintén szimbolikus értelmet nyer, hiszen az ottlakókról árulkodik. Nagyon fontos szerepet játszanak mindebben a tárgyak, melyek állagára nagyon nagy figyelmet fordítanak, elsősorban nem emocionális okokból, hanem a használhatóság oldaláról 4. Mindezek után szinte törvényszerű az összeütközés egy olyan közösséggel, melynek más felfogása van a rendről, a tisztaságról ; ahol alapjában bizonyos célok megvalósításán dolgoznak, s a dolgok, a környezet ennek van alárendelve, ezen cél sikeres eléréséhez használják fel őket. (Néhány további fogalom, melyek elemzését fontosnak tartottuk: a fonnák megtartásában rejlő morális tartás kérdése, a földhöz, a birtokhoz való viszony, a mentális térkép.) 3. Paksi Atomerőmű Vállalat A program másik fő része a Paksi Atomerőmű Vállalat (a továbbiakban: PAV) azon döntéshozóival kapcsolatos vizsgálatot jelentette, akik az atomtemető telepítésével szorosabb kapcsolatba kerültek. Ok kezdetben csupán a tervezett létesítmény technikai gazdasági kivitelezéséért és nukleáris biztonságáért voltak felelősek, de a későbbiekben rájuk hárult a lakossági tájékoztatás gondja is. Ez utóbbi feladatot soha nem tartották azonos "fajsúlyúnak" az előbbiekkel. A PAV ezen munkatársaival folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy az erőmű eddigi történetében volt egy pont, ahol az eddigi "könnyed, offenzív magatartás" megváltozott, és egyfajta zavar, kommunikációképtelenség lett úrrá rajtuk. Az addig működőképesnek bizonyult problémamegoldási mód - ahogy nagyon találóan az egyikük fogalmazott: "kajakból megoldani mindent" alkalmatlanná vált arra, hogy ilyesfajta ügyben is, mint az ófalui atomtemető létesítése, döntő módon befolyásolja annak kimenetelét. Mindennek főként politikai (az MSZMP hatalmának fokozatos erodálása) és gazdasági (a válság mélyülése) okai voltak, de mindezek nem magyarázták azt az elementáris meg nem értést, amely a két fél - az atomerőmű és a helybeliek - között fennállt. 119
