Tipity János – Tóth Ferenc: Makói vasművesség. A Makói Múzeum Füzetei 73. (Makó, 1992)

Kapuk

Kapuk A makói vasművességnek egyetlen monumentális emléke az újvárosháza (volt megyeháza) vaskapuja (13. kép). Már 1839-ben, a megyei széképület felépítésétől napirenden volt a kapu elkészítése is. Árajánlatot a ruskbergi vashámortól kértek, de az 1502 font súlyú kapuért a 400 forint összeget sokallva, inkább fából kívánták kiviteleztetni. A helyi asztalosok szerint lágyfából nem lehetne tökéletesen elkészíteni, keményfából pedig feleannyiba kerül, mintha vasból kiviteleznék, az utóbbi viszont sokkal tartósabb.

1

5 A megyei közgyűlés úgy dönt, hogy "a már közlött rajzolat szerint" vasból készüljön el. A rajz nem került elő, azt sem lehet tudni, kinek az alkotása volt. Giba Antal 1839 novemberében megvált a hivatalától, aligha tőle származik. Az alispán a Krassó-Szörény vármegyei ruszkabányai (Ruskberg) vashámor bányatulajdonosaihoz, a Hoffman Testvérekhez és Maderspach Károlyhoz fordult árajánlatért, akiket "művész hámorosok"-nak nevez előterjesztésében. Valószínű, hogy az árajánlat rajzot is tartalmazott, és alkotójuk a művésznek titulált Hoffman Testvérek lehettek. A kapu kivitelezője a ruszkabányai Matheus Dudeck német ajkú lakatosmester volt. Az 1842 novemberében elkészült kapu lényegesen nehezebb lett, 2783 fontot nyomott, az ára pedig -36 krajcárral számolva fontját- 1679 forint 48 krajcár lett. Ruszkabányáról 1843 május 31-én értesítették az alispánt, hogy a vaskaput elszállították Schlögl József aradi vasárushoz, a szállítási költség Aradig 42 forint. A további szállításról és a kapu fölállításáról helyileg intézkedjenek. A versenytárgyalás során a felállítással járó kovácsmunkát Kiss Bálint 12, a kőműves munkát Bernát Jakab 34 ft 36 kr és Hős József ács 1 forintért vállalta pengő forintban számítva. A kapuval igen sok kifogás merült fel. Túlságosan nehéznek találták, felső gömbölyűségében a rácsozatot olyan ritkának, hogy azon kibújni is lehetséges, belső szárnyai kajszák, a felső tolózárat csak fejszével lehet feltolni, a zárnyelvek rövidek. Lakónikus jellemzés: a kapu "tökéletlen" és drága. 1

6 Az erőt és méltóságot kifejező épülethez jól illik a vastag vasrudakból kovácsolt kapu. Miként az egész megyeház, ez is a győzhetetlenség kifejezője. Nyoma sincs már a barokk túldíszített pompájának, semmi mütyür, semmi felesleges dísz nincs rajta. Csupán egyszerű mértani formák tagolják és fejezik ki az ünnepélyességet. A kortársi felfogással ellentétben magas színtű iparművészeti alkotás, az árát pedig annak idején a vas súlyának 15 Csanád vármegye közgyűlési jkv. 1841. 517. 16 Csanád vármegye Közgyűlési jkv. 1843: 744, 1054, 2606. 1844: 1356. 17