Tipity János – Tóth Ferenc: Makói vasművesség. A Makói Múzeum Füzetei 73. (Makó, 1992)

Kapuk

megfelelően számították, nem vették figyelembe művészi értékét. Miként az épület, úgy a kapu is a dél-alföldi klasszicizmus maradandó értékű alkotása. A továbbiakban viszonylag kevés egyházi és világi középület létesül, azokon ugyan képviselve van a vasművesség, de a monumentalitás már nem jellemző rájuk. A görög katolikus templom rácsos kapuja (17. kép) 1880 körül készült, biztos kezű mezővárosi kovács munkája. Az egykori református fiúpolgári (ma Kálvin téri általános iskola) kapujának és kerítésének kivitelezője Nagy Sándor műlakatos volt (19. kép). A fából készült kapuk betétrácsai igen változatosak. Alakját az üvegezett nyílás határozza meg. Maga a kompozíció és a vas megmunkálása viszont rendkívül változatos. A Kucses-ház betétrácsai (20, 21. kép) igen dekoratívek, a középső rács díszítése tobzódóan gazdag, kivitelezése virtuóz műlakatosi remekmű. Minden bizonnyal Kucses Károly kezemunkája. A kapukon igen gyakori volt a felülvilágító rács. A sugaras tagolású félköríves forma általánosan elterjedt. Mivel magasan kerültek beépítésre, díszítésükre, kivitelezésükre nem fordítottak különösebb gondot. Akad azért közöttük mívesebb munka is (36,40. kép) 12. Rozetta a Korona szálló kapujáról (Széchenyi tér 10.) 18