Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
Bibó István, Erdei Ferenc és a zsidókérdés
kilátásaik vannak: ha az iskolát el is végzik, nagy zsidózások és megaláztatások közepette, utána a világon semmi lehetőség nem nyílik számukra. Egyetemre nem mehetnek, állást nem kaphatnak, hiszen a 20 százalék érdekében mindenütt elküldik a zsidókat, nem hogy újakat vennének föl. És mondom, ez az optimális kilátás. Mert ha rosszabb viszonyok jönnek, akkor vagy bevonulhat az apjuk Hitler seregébe katonának, és őket naponta verik majd fejbe német átvonuló seregek, vagy végleg rossz lesz nekik, és visszavonulhatnak a Rumbach utcába, sárga folttal a fenekükön. És ezt a Gyuri szerint türelemmel be kell várnom és el kell szenvednem, mert Gyuri magyar, magyarnak született, itt élnie-halnia kell stb. Hát így teljesen egyedül maradok evvel az óriási felelősséggel: Gyuri egyszerűen átadja magát ennek a nagy fene patetikus hazaszeretetnek, és frázisokat felel a reális skrupulusokra. És én úgy érzem, hogy vétkes könnyelműség ülni, várni és hagyni, hogy három gyerek tönkremenjen. Magának mi a véleménye erről? Azért részletezem az egész ügyet, mert szeretnék egy elfogulatlan véleményt hallani. Maga hagyná leköpni a gyerekeit, vagy menekülne velük, amíg nem késő, feláldozva esetleg a saját meggyőződését? Szóval, ilyen jó dolgok vannak körülöttem, és van min gondolkozni éjjel, mikor Matyika amúgy sem hagy aludni, mert fáj a beoltott karja... ." 32 8 Néhány itt mellőzhető közéleti jellegű „hallottam-mondják" mondatot követően a levél így folytatódik: ,,.. .Arrafelé mi újság? Tudom, Gyuritól úgysem hallok semmit, amilyen bőbeszédű! Mikor lesz az esküvő? Mi van a tulipánhagymákkal? Mikor jön Pestre? Éva, hogy van, hogy bírja ki az ilyen nehéz esetet, mint a vőlegénye? És mit szól hozzá, hogy Maga pesti hölgyekkel levelezget? Én bizony rossz néven venném az ő helyében. Hát, Isten áldja, gondoljon rám máskor is. Én pedig ígérem, hogy ha már végleg meguntam mindent, és sehogyse bírom az életemet errefelé, elmegyek egyszer Magukhoz pihenni. Márta." 32 9 Erdei Ferenc és Sárközi György között 1938 májusa és decembere között sűrű a levélváltás. E levelek témái: a Válasz megszűnése, a Kelet-Népé\e\ kapcsolatos tervek — e kérdésekre visszatérünk — és Erdei Athenaeummal kötendő új szerződései. A Sárközi Márta által szóvátett kérdésre Erdei valószínűleg csak egy él févvel később, 1938 karácsonyán reflektál (ugyanezen a napon ír hosszabb szünet után Reitzer Bélának is levelet). A történtekhez hozzátartozik, hogy a kormánypárti parlamenti bizottság december 12-én tárgyalta és 22-én fogadta el az új „második" zsidótörvény tervezetét. A nagy publicitást kapott javaslat eltérően az első zsidótörvénytől, már nem felekezeti, hanem „leszármazási alapon" határozza meg, kit minősít zsidónak. Miután a tervezet e kategóriába sorolta azokat is, akiknek nagyszülei közül legalább kettő volt izraelita vallású, továbbá az ún. félvéreket (vagy a keresztény és zsidó házasságból születetteket) tekintet nélkül azok hitfelekezetére — e törvény sokkal szélesebb kört érintett. 33 0 S szigorúbbak voltak a korlátozó előírások is. Elkülönítette választójogukat, 6 százalékra csökkentette arányukat a törvényhozó testületekben. Az államapparátus, közigazgatás, közszolgálat zsidót többé nem alkalmazhatott, a sajtóban és a kulturális intézményekben fel kellett függeszteni a törvény szerint zsidónak minősülőket. Még a magánvállalatoknál is 12 százalékban korlátozta az alkalmazhatók arányát, munkásegyesületekben és -szervezetekben való részvételüket pedig egyenesen tiltotta. 32 8 Matyika: Sárközi Mátyás. Sárközi Márta levele Erdei Ferenchez. Budapest, 1938. (pünkösd) Másolat, ELTE. 1. old. 3" Uo. 2. old. 33 u Lásd Újság, 1938. december 12—23. 93
