Huszár Tibor: Párhuzamok kés kereszteződések Erdei Ferenc, Bibó István és a Márciusi Front. A Makói Múzeum Füzetei 68. (Makó, 1991)
A makói találkozó
A levél poétikus hangja ugyanúgy érthető, mint iróniája („a híres hagymavezérek"). Fájdalom, keserűség, dac motiválta e sorokat. S a sebet leginkább nem is az okozta, hogy az állami támogatást élvező „hivatalos" egyesülés korifeusai felülkerekedtek, hanem hogy saját hívei mily könnyen meghátráltak. Politikai vereség volt ez, amely illúziót rombolt, s próbára tette a mezővárosi parasztságba vetett hitét. Erdei mindenesetre a történtekből levonta a szükséges következtetéseket: a július 18-i közgyűlésen nem jelöltette magát; legközelebbi elvbarátaival együtt kivonult a teremből. A makói találkozó A Márciusi Front kezdeti térnyerése ellenére 1937 késő tavaszán már érzékelhető volt a megtorpanás, amelynek okait jól érzékelték a mozgalom író és diák vezetői. Féja Géza a Válasz júniusi számában igyekezett számba venni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása újabb ösztönzést adhat a mozgalomnak. 7 1 Féja rövid történeti áttekintését követően mindenekelőtt a Márciusi Frontot támadó jobboldali erők érveit veszi bonckés alá a revízió ügyében, az ún. zsidókérdésben. Pozitív programja : „erős, öntudatos, komoly feszítőerővel rendelkező magyar közösség", amely Féja értelmezésében egyaránt jelenti az „erős, komoly feszítőerővel rendelkező" magyar politikai, gazdasági, illetve kultúrközösség létrehozását. Mindezen kérdések megválaszolásának elsődleges feltétele, ,,minden magyar kérdés megoldásának alapja a föld, s amíg a föld elosztásának alapjai gyökeresen meg nem változnak, addig semmiféle komoly politikai átalakulásra nem számíthatunk". 7 2 A földreform kérdése azonban nem pusztán és elsősorban gazdasági kérdés. Elválaszthatatlan kölcsönhatásban van a kultúrpolitika, a nemzetismeret, a magyar etika megújulásával, s ez feltétele a magyar közösség belső megújulásának is. 7 3 Féja téziseit, amelyek elsősorban abban különböznek Erdei korabeli megnyilatkozásaitól, hogy a szociális elemet egyértelműbben rendelik alá a magyar közösség metaforájában összegzett nemzeti princípiumnak, érdemben értékelni nem kívánjuk: a kulcsfogalmak s azok terminológiai jelölése, a „nyelvi minták", pontosan jelzik azt a sajátos színt, a nemzeti radikalizmus azon jegyeit, amelyeket Féja Géza a Fronton belül képviselt. Témánk szempontjából ugyanis fontosabb az, amit a Márciusi Front jellegével és jövőjével — az ő szavaival: értelmével — kapcsolatban e cikkében megfogalmaz; e kérdések kerülnek ugyanis a következő hónapokban a viták középpontjába. Álláspontjának lényege, amelyet Veres Péter a Fronthoz való csatlakozását bejelentő levelének citálásával is szükségesnek lát megerősíteni: „A márciusi front azzal a szándékkal alakult, hogy nem politikai párt, s nem hajlandó a politikában részt venni. Tagjai szabadon helyezkedhetnek el bármelyik politikai pártban, hiszen szellemet képviselnek, melyet társadalmi és politikai keretbe is bevihetnek. így figyelmeztetik igazán a politikai s társadalmi életet a szellemre, a felettük vigyázó csillagra." 7 4 Ebből az alapállásból írja le, közelíti meg a Front hivatását: „A magyarságnak egyre szociálisabb berendezkedésű s egyre szélesebb európai kultúrájú, példaadó néppé kell nőnie, nehogy a mostoha viszonyok Duna-völgyi nemzetből Duna-völgyi törzzsé süllyesszék." 7 1 Féja Géza: Márciusi Front. Válasz, 1936. június. 7 t Féja Géza, i. m. In: Válasz, 1934—1938. Bp. 1986. 462. old. 7 3 Féja Géza, i. m. 462—462. old. 7 4 Féja Géza, i. m. 467—468. old. 21
