Banner János: Apátfalva néprajzi vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 66. (Makó, 1990)

Berendezés

15. kép kifestve, a középső padka kidobva, a két oldalsó pedig kézi festéses ajtajú választófal mögé elrejtve. Az ajtó a tüzelőt eltakarja, de azért a teljes felszerelés e rejtett helyen is megvan. De lépjünk be a szobába! A nyitott ajtóban jóleső tisztaság fogad bennün­ket. Ragyog a vakítóan fehér fal és a fehér, friss vasalású fehérnemű és párna­huzat. Egy szem port nem találunk sehol sem. Az ablakokon fehér, keményí­tett csipke függöny. Csak a kissé dohos levegő árulja el, hogy földes szobában vagyunk. Első tekintetünk abba a sarokba esik, ahol a két tornyos ágy húzódik meg egymás végében. Leomló fehér függönnyel letakart kerete fölött majdnem a mennyezetig ér a jól tömött, dúsan hímzett párnák sora (15. kép). A két ágyon 15 párna emelkedik egymás tetejében három sorjában. Színes betétjük igen szépen festi alá a finom fehér hímzést. Piros, kék és rózsaszín végek váltogatják egymást a párnahalomban. Olyan tiszta minden, mintha tegnap húzták volna fel valamennyit. Az ágyak előtt két kanapé foglal helyet. Asztalos munka, melynek fehérre festett alapjából szerény színekben domborodik ki a ráfestett tarka virágú, magyaros díszítés. Pedig ezeket a virágokat egyszerű parasztasszony festette rá szabadkézzel. Közvetlen a mennyezet alatt szép sorjában szalagon lógó rámában szentképek sorakoznak. A szentmiklósi vásá­ron vették a régi világban. Ahogy arrébb fordulunk, a másik sarok berendezése ütközik a szemünk­be. A két fal mellett hosszan nyúlik el a sarokpad barokk stílű faragásokkal és tulipánokkal díszítve. Fontos helye volt a háznak régebben is, ma is. A két 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom