Banner János: Apátfalva néprajzi vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 66. (Makó, 1990)
Berendezés
utcai ablak végére támasztották hajdan annak a deszkának a végét, melynek másik végét szék tartotta s rajta csendesen, összekulcsolt kezekkel pihent a házhoz tartozó elköltözött családtag. Azon a deszkán várta a készülő koporsót, aztán abban nyugodott a temetésig. A sarokpad pedig megtelt virrasztókkal, énekesekkel. Mikor pedig a halott a sírba került, a temetésen résztvevők pedig megmosták kezüket az udvarra kikészített vízbe, részint babonából, részint a halottra emlékezve, itt töltötték el a tort, amelyben a halott számára is meg volt terítve. (Sárgaság ellen mossák a kezüket, a halottra emlékezve pedig azért, hogy az ő lelke is úgy tisztuljon meg a vétektől, mint ahogy az ő kezük a ráragadt szennytől megtisztul.) De itt tartják a csökőt, itt isszák a Boldogaszszony poharát, itt ülik a lakodalmat is, ha ugyan ezt az utóbbit nem az udvarban felállított sátor alatt. Ez is a legalkalmasabb hely erre a célra az egész házban, mert ez a legdíszesebb. A sarokpad előtt van az asztal, melynek terítője felett családi képek és vázák találhatók. Az ablakokon mintás csipke függönyök, a falakon három sorjában is különféle szentképek sorakoznak a már említett módon. A Krisztus kép alatt egyik oldalt a gazda „Szolgálati időm emlékére" szolgáló képe, a másik oldalon a vőlegényi kalapdísz és a menyaszszonyi koszorú darabjai foglalnak helyet egy mély keretű rámában. Módosabb helyen már függő lámpa foglal helyet az asztal felett. A régi jó tatar már kiszorult az istállóba. Az udvari ablaktól a konyha ajtóig terjedő részt mintha a modern idők mindent romboló szele ejtette volna hatalmába. Némely háznál ugyan itt is ágyat találunk tornyos párnákkal s mellette a ládát pótló három fiókos szekrényt. De ebben a szobában már üveges kredenc van, melyben a menyasszonyi csokor és a vőlegényi bokréta foglalja el a főhelyet. Tetején áll a Mária szobor, mely előtt szombaton délután és vihar idején ég a Szűzanya lámpája, virágdíszek közt áll a festett szobor. Mellette húzódik meg a komaszilke, melynek a gyerekágyas asszony környékén van nagy szerepe. Talán azért is áll a Mária szobor mellett. A három fiókos tetején az ágyból kiszorult tarka alátétes, hímzett végű párnák sorakoznak. A fal közepe táján nagy méretű tükör, alatta szent- és családiképek. A szekrény sarkában szerényen húzódik meg a hatalmas méretű imakönyv, melyben benne foglaltatik a haldokló ágyánál mondandó „kisded Jézus imádsága" is. A mennyezet alatt is mindenütt szentképek sorakoznak. De minden modernség mellett itt találjuk a bőszoknyákkal teleaggatott fogast is, melynek keretes polcán tányérok és csuprok sorakoznak. Ha a modern bútordaraboknak hátatfordítunk, a magyar parasztszoba legjellegzetesebb része, a sütő kemence áll előttünk. Hatalmas fehér alakjával uralkodó darabja az egész háznak. Szék magasságú padkája faltól falig fut körül, sőt a kuckóba is bemegy. Magasabbra emelkedő kispadkája élesen válik el az alsó résztől. Nyakán jó búvó helyet talál az elmaradhatatlan macska. Kiugró prémje fölött elkeskenyedő teteje fejezi be az építményt, melynek száját a konyhában álló előtte zárja be. Egyikénél faabroncsokra erősített vessző adja a formáját, melyet kézzel gyúrt sárral raknak meg és simítanak le. A tapasztáskor a vesszőn keresztültörő sarat is lesimítják. Majd jó erős tűzzel 23
