Fenyvesi László: Makó mint hódoltsági nagyváros a 16. században. A Makói Múzeum Füzetei 64. (Makó, 1989)
Makó pusztulása a 15 éves háborúban
próbáitatásai, terhei, a kétfelé adózás és robotolás, azonban fokozták a termeló'erők pusztulását, a népesség csökkenését, elvándorlását. 14 8 Egyelőre úgy tűnt, a török uralom napjai megszámláltattak a Maros völgyében. Ősszel Borbély újabb nagy támadó hadjáratba kezdett, és miután csapatait egyesítette Király György váradi főkapitány seregével, 1595. október 22-én fegyverletételre kényszerítették Borosjenő török helyőrségét is. Ősz végére — Aradot is beleértve — már 13 vár és palánk tornyain lengett a Báthoriak sárkányfogas lobogója. A Maros völgyének nyugati részében már csak egyetlen vár és egyetlen palánk maradt oszmán kézen: Ali bég szandzsákszékhelye, Csanád, valamint a közeli Fellak. A magyar fegyverek ilyként csaknem Makóig értek, a mezőváros szilárdan betagolódott az erdélyi védelmi rendszer Tiszáig húzódó vártartományi szisztémájába. 14 9 Bár — Borovszky nyomán — a Csanád (Csongrád) megyei helytörténeti irodalom 1596 tavaszára datálta Makónak és közvetlen környékének pusztulását a tatárok által, ez csak részben igaz. 15 0 Bizonyos, hogy a Körös—Maros közének legtöbb helysége, közte Békés megye hasonló nevű centrumával, hosszú évekre elpusztult, ám Makó még „csak" igen súlyos károsodásokat szenvedett el emberi életekben és anyagi javakban egyaránt, de nem néptelenedett el hét évre. Némely falvak a környékén már 1595-ben elpusztultak, a többiek pedig az 1596-os tatárjárás idején érte el a végzet; területük később Makóhoz került. 15 1 A tatár dúlókat a temesvári pasa zúdította rá a Körös—Maros köz Erdélynek is behódoló helységeire 1596. áprilisában, miközben ő maga május első és második hetében ostrom alá fogta Lippát. Borbély György azonban hősiesen megvédte a várat mindaddig, amíg az erdélyi felmentő hadak közeledtének hírére a török—tatár ostromhad harc nélkül megfutamodott május 11-én. 15 2 Makó megfogyatkozó magyar népessége nem vesztette el hitét egy békésebb jövőben. 1596 márciusában az egyik makói család a debreceni református főiskolára küldte tanulni fiát, akit „Emericus Makai" néven jegyzett be március 19-én a felvételi anyakönyvbe Szilvásújfalvi Anderkó Imre rektor. 15 3 A török—tatár pusztítást átvészelő Makóra további súlyos megpróbáltatások vártak. A Lippát sikeresen megoltalmazó, tapasztalt öreg hadvezér, Borbély György Csanád, Besckerek és más Tisza-menti várak elfoglalását javasolta a fejedelemnek, de Báthori Zsigmond és katonai-politikai vezérkara Temesvár ostroma mellett döntött. 15 4 A Makó térségét is ellenőrző Csanád így még több, mint egy évig megmenekült az elfoglalástól. Bégje, Ali igen pontosan értesült Erdély és a magyar Maros-vidék minden fontosabb eseményéről, katonai elképzeléséről, nem kis mértékben a makói és a szegedi pribékek révén. Néhánynak a nevét és a tevékenységét is ismerjük az 1590-es évekből, valamennyit a makói pribék vallomása alapján. 15 5 Őt, mint már a szombatos-epizódból láttuk, Eötvös Dávidnak nevezték. Világotjárt, tanult ember 14 8 Jó áttekintések: Szakály F.: Magyar adóztatás... 1981. 148—158.; Takáts Sándor: Városaink... H.n., é.n. 117—125. 14 8 L. a 140—142. jegyz.! li 0 Borovszky S.: Csanád... I. 1896. 218—220., 297—298., 300—301.; Tóth Ferenc: Makó... 1974. 45—46.; Szekfű Gy.: Magyar... III. 1935. 439.; Sima László: Szentes... I. 1914. 124.; Földváry Antal: A magyar... 1940. 136. 15 1 Bálint Alajos: Makó... 1926. 14.; Tóth F.: Makó... 1974. 46.; Borovszky S.: Egy alajbég... 1901. 3—6. 1 M Veress E.: A tizenöt éves... Kzt. I. k. 103.; Csorba Cs.: Vég-Gyula... 1985. 155—6. 1& 3 Thury Etele: Iskolatörténeti... II. 1908. 98. 11 4 Baranyai Decsi János: Magyar... 1982. 313.; Csorba Cs.: Vég-Gyula... 1985. 158—159. li & Budapest. Hadtörténelmi Intézet és Múzeum Levéltára. Török iratok gyűjteménye, 8. doboz. 1597/23. H.n. 1597. 4 p. Makói Eötvös Dávid pribék vallomása. 33
