Fenyvesi László: Makó mint hódoltsági nagyváros a 16. században. A Makói Múzeum Füzetei 64. (Makó, 1989)
Makó a török köz- és pénzügyigazgatás rendszerében
elsősorban továbbra is e nagy magyar mezővárosban kerestek és találtak — ideiglenes vagy tartós — oltalmat. Egyesek közülük — volt, aki Beregszászon át — Kassára is eljutottak. Meglehet, ők sem lehettek kevesen, hiszen például 1557-ben egyedül Vasantó Ferenc makói menekült kereskedő házanépe 14 főt számlált. 5 1 Kászim február elején két körlevelet indított útnak, melyet fejvesztés terhével, faluról falura, mezővárosról mezővárosra kellett hordozni. Az egyiket a besenyőiekhez és a környékbeliekhez intézte, míg a másikat Makóhoz és tartományához. 52 A pasa fenyegető leveleire a nép megrettenve elmenekült, pusztán hagyta a földet. 53 Ezzel teljesen megegyező módon, a már említett debreceni tanácsülési határozat (1552. május 7-ről) is külön-külön szabályozza a lippai ostrom (1551. novembere —decembere) után, illetőleg a szegedi csatát (1552. március l-jét) követően ide menekült makói, csanádi, lippai lakosok elhelyezésének és adóztatásának kérdéseit. 5 4 Kászim pasa harc nélkül birtokába vette a Maros-völgy kulcserődítményét, Lippát. Ezzel a környék sorsa végleg megpecsételődött; a folyó mindkét partvidékének összes kis kastélyából, palánkvárából sorra elszöktek a kis helyőrségek. így július 30—augusztus 5-e között Kászim pasa egységei egészen a Szárazérig behódoltatták az egész Dél-Tiszántúlt, benne a Maros—Tisza-szögét is, Makóval egyetemben. 5 5 A Maros-menti mezőváros népessége azonban a vélhetőnél alighanem lényegesen kisebb mérvű veszteséget szenvedett. A makóiak, a csanádi és a lippai földönfutókkal együtt Debrecen felé menekültek. 5 6 Egy részük persze a Maros menti vízivilágban keresett menedéket, s voltak olyanok is, akik helyben maradtak. A török portyázok által legyilkolt vagy rabszíjra fűzött makóiak az utóbbi két csoportból kerültek ki. Magát a mezővárost, a valamelyest megerősített kastéllyal együtt, augusztus első napjaiban kirabolták, elpusztították és felégették a török rablóhordák. 5 7 Alighanem lerombolták s felgyújtották a kis castellumot is, mert erről többé nem hallunk. Makó a török köz- és pénzügyigazgatás rendszerében Hazánk első török megszállási övezete, a budai szandzsák 1541—1543 között épült ki; ehhez képest a Makó térségét is magában foglaló, megyeszerű, nagyobb oszmán közigazgatási terület, a csanádi szandzsák jó egy évtizedes késéssel, 1552 második felében kezdett kialakulni. Makó továbbra is Csanád várához kapcsolódott, a csanádi náhié része lett, melyhez keletről a nagylaki csatlakozott, északról a hódmezővásárhelyi. 5 8 A Porta nem a temesvári, hanem a budai — addig csak a Duna—Tisza-közére és egy keskeny dunántúli sávra kiterjedő — tartományába olvasztotta be, csanádi szandzsák néven, az újonnan megszállt Maros-vidéket. 5 1 Szakály F.: Szeged... I. 1983. 561. 5 2 Barabás S.: Erdély... 1891. 640.; Szántó I.: Küzdelem... 1985. 75—76. 5 3 Barabás S., uo. 640. 5 4 Balogh István: Debrecen... 1552/4. 1982. 12. p. 384/7. sz. (1552. V. 7.); Szűcs István: Debrecen... I. 1870. 185.; Szendrey István: Debrecen... I. 1984. 238. 5 5 Szántó I.: Küzdelmek... 1985. 134.; Szakály F.: Áldana... 1986. 24—25.; Borovszky S.: Csanád... I. 1896. 292.; Reizner J.: Makó... 1892. 15—16. 5 6 L. a 54. jegyz.! 5 7 L. az 55. jegyz.! 5 8 Velics A.: Magyarországi... II. 1890. 194—209.; Vass Előd: A vásárhelyi... 1980. 10—11.; Blazovich L.: Csongrád... 1985. 148—151. 12
