Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

SZEGEDI KIS ISTVÁN MAKÓN. 287 Csanádról ekként számkivettetvén, midőn mint hazátlan bujdosó, nem tudta merre induljon, 1545-ben Gyulára hítták meg tanítónak Szegedit. Az itteni híres iskolának, melyet ekkor Gyula várának ura, Patócsi Ferencz istápolt és tartott fenn, valamikor ő is tanítványa volt; itt töltött el azután egy nyugalmas esztendőt, tanítván és a népnek hirdetvén az új tanokat. Innen 1546-ban Czeglédre került, hol épen úgy mint Csanádon és Gyulán, prédikált is, tanított is egyszerre.

1 Magyarázgatta Melanchtonnak Loci communes czímű hittanát s czáfolgatta a római papság dogmáit. Nagyszámú hallgatói közé sorakozott itt az idős Bakonyi Albert czeglédi pap és püspök is, ki úgy tisztelte Szegedit mint atyját, mivel tudományos ismereteinek bővülését és tisztulását neki köszönhette. Czegléden két évet töltött s itt meg is házasodott, feleségül vévén egy Orsolya nevű tisztességes hajadont. 1548-ban Makóra hítták meg, nyilván azért, hogy nagyhírű szónoklatát hallhassák; s Szegedi Kis István készséggel engedett a makóiak szíves meghívásának. Mint fiatal házas köszöntött be hozzájuk a java-korában lévő férfiú s hirdette nekik az evangéliumot a szószékről. Negyvenharmadik évét töltötte ekkor s nem lehetetlen, hogy az akkori makói paphoz, kinek azonban, sajnos, Ferencznek Nádasdi Tamáshoz 1531. jan. 31-én írt leveléből is: Preterea habco unas literas obligatorias apud dominum leetorem ecclesic veteris Budensis, qui tune erat lector, quum Bude eramus, quem nunc intellexi vicariuni esse in Tasnad in bonis episcopatus Transsilvaniensis. Nádasdi lt. Ez valószínűvé teszi, hogy Tasnádon a viearius positiója még 1544-ben is erős volt. A tévedés Skaricza tollába, vagy azéba, ki az életrajzot revideálta, úgy csúszhatott be, hogy a XVII. század elején a török birtokában levő Csanádon híre-hamva sem volt protestáns egyháznak, ellenben annál inkább virágzott a hasonló hangzású Tasnád, hol maga az egyházkerület is sűrűn tartotta a zsinatokat. így nevezetesen itt volt a zsinat 1585. jún. 7., 1595, 1597. jan. 16., mikor a jelen voltak közt említve van Mónai János tasnádi esperes is, 1600., 1629. febr. 18., 1633., 1650. szept. 4. Tóth S. Adalékok 5, 8, 9, 12, 22, 30, 36. Maga a tasnádi egyház is a gazdagabbak közé tartozott; 1605. június 5-én Nádasdi Benedek, 1630. június 9-én Kecskeméti Benedek akadémikus, 1637. június 14-én Vári András akadémikus, 1673 szept. 30-án Békési János ordináltatott ide lelkészül. A tiszántúli ref. egyházkerület legrégibb jegyzökönyve. melynek rendelkezésemre szíves készséggel lett bocsáttatásáér t Kiss Áron ev. reform, püspök úrnak e helyütt is köszönetemet nyilvánítom. — 1 Bácz K. i. h. úgy hiszi, hogy Sz. Kis István Gyuláról Szegedre került s Skaricza életrajzában itt is 57 /