Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

288 SZEGEDI KIS ISTVÁN TEMESVÁKOTT. nevét nem ismerjük,

1 a külföldi egyetemeken, Krakkóban vagy Wittenbergben kötött barátság is vonzhatta. Makó ez időben kétségtelenül egvik elsőrendű pontja volt a tiszántúli protestantismusnak. Valószínű, hogy itt is, mint az Országban mindenütt, előbb a Luther-féle hitújítás terjedt, melyet azonban csakhamar fölváltott a Zwingli- és Kálvinértelmű reformáczió. Ezek követőit akkor sacramentariusoknak nevezték. Hogy Makó lakosai 1548. körül már valósággal sacramentáriusok, azt mutatja az is, hogy az időközben Zwingli és Kálvin tanaihoz csatlakozott Szegedi ellátogatott hozzájok. Az alatt, míg Szegedi Makón tartózkodott, Petrovics Péter temesi várkormányzó — már ekkor erős kálvinista — meghallotta, hogy Szegedinek nincsen állomása. Követeket küldött hát hozzá, hog}

r hívják meg őt a temesvári iskola igazgatására. Szegedi elfogadta a meghívást, átköltözött Temesvárra s szívvel-lélekkel tanított itt a templomban és iskolában. Petrovics nagyon megszerette Szegedit; nemcsak jó fizetést adott neki, hanem megajándékozta őt egy rókamállal bélelt mentével is. Három évig élt itt nyugodtan hivatásának, nagy hírre emelve a temesvári iskolát, s vezérszerepet víve a tiszántúli református prédikátorok között. 0 eszközölte ki, hogy a Körös- és Maros-menti reformátusok 1549-ben zsinatra gyűljenek egybe. Petrovics erre a czélra a toronyi Jaksics-kúriát jelölte ki, mely a többi Jaksics-birtokokkal a temesvári várhoz volt kapcsolva. Ez a helység — valamikor város — a mai Dombegyháza közelében feküdt. Nem volt nagy falu; a század elején is mindössze 24 jobbágyot számlált.

2 Azóta pedig napról-napra pusztult, néptelenedett; de Cegled hibásan állana Szeged helyett. Ezt a föltevést azonban lerontja Gyalui Torda Zsigmondnak 1546. karácsonkor kelt levele, melyben ezeket írja : Stephanus Zegedinus, qui aliquandiu Witebergae bonis artibus operám navavit, concionatur in oppido Ziglet, quod oclo milliariis infra Budám Turcae tenent. Tört. Tár 1885. 52G. — 1 Talán Mohi Ferencz volt ez, ki 1538-ban a téli félévre iratkozott be Krakkóban, s kinek az anyakönyvben utána jegyezték : hereticus f

actus. Schrauf, Krakkói tanulók 32, 104. Sz. Kis Istvánnal együtt ment Wittenbergbe s vele együtt iratkozott itt be 1543-ban. Franki, Hazai s kiilf. isk. 297. Mindenesetre jó barátja volt Szegedinek. Hogy kiválóbb embernek kellett lennie, azt az is mutatja, hogy 1545-ben neve azon 29 lelkész között fordul elő, a kik az erdődi zsinat végzéseit aláírták. Lampe 93. — 2 1506. jan. 2. Dl. 21525.