Borovszky Samu: Makó. A Makói Múzeum Füzetei 63. (Makó, 1989)

286 SZEGEDI KIS ISTVÁX ÉS PERUSICS G\SPÁR. honfitársuk felől. Szegedi Kis István tűzzel fogott hozzá hivatása teljesítéséhez; nemcsak az iskolában tanított, hanem a nép körében is egészen új tanokat hirdetett. Mint Luther tanítványa merészen támadta a katholikus egyházat s mindenesetre ez okozta vesztét. A csanádi főpapok elfordultak tőle, sőt egyházellenes izgatásairól jelentést tettek Fráter György országos közbirónak is, ki, mint tudjuk, akkor Csanád vármegyének is kormányzója vala. Fráter György Perusics Gáspár csanádi várparancsnokot bízta meg, hogy vonja felelősségre a merész újítót. Szegedi Kis István nem ijedt meg Perusicstól; mint a ki meg van győződve a maga igazságáról, bátran szembeszállott a várparancsnokkal. Ezt azonban annyira kihozta sodrából a Szegedi kiliivó magaviselete, hog}

7 megfeledkezve minden tisztességről, agyba-főbe verte a kitűnő férfiút, csizmája sarkával félholttá taposta s kegyetlen módon megrugdosta. Még öreg korában is sóhajtozva panaszolta, hogy Perusics mindenét, többek közt kétszáznál többre menő s keservesen összegyűjtött könyveit is elszedte tőle.

1 1 Lásd Szegedi Kis István életrajzát Skaricza Mátétól a Theologiae sincerae loci communes 1608. bázeli kiadásában. Caeterum quia Thasnyadini prinium conductus a ciinbns, non solum studiosis summa cum autoritate vacaret, sed ad plebem quoque insolita tum auribus veritate, artifieio atque heroico spiritu proclainaret . . . Fráter György . . per aulicum suum exercitus sui capitaneum Casparem Perositiuni, sanctum Dei virum adortus, non solum acerbos ei incussit colaphos, sed et aliter aliquoties pro constanti responsione caesum rebus penitus omnibus exuit Thasnyadinoquc eliminavit. Helatam earn cladem ex ipsomet Szegedino aliquando audivi, quamvis parcissimo supra omnes mortales suarum perpessionem sanctorumque stratagematum praedicatore. Aiebat vero, intermixto gemitu, ultra ducentos libros tunc sibi fuisse ademtos, immisericorditerque prorsus a praefecto ferratis cothurnis calcatum, protritum vexatumque sola misero corpore anhelatione superante. — Már Rácz Károly, A zarándi egyházmegye 43. s k. 1., észrevette és kifejtette, hogy a Thasnyadinnm itt hibásan van Tsanyadinum helyett. Ugvane nézetét részletesebben tárgyalta A magyarhoni reformáczió bölcs. tört. 181. s k. 1. Felhozta itt, hogy Tasnád lakosai nem voltak önrendelkezésű polgárok (cives); de azt nem említi, hogy a tasnádiak az erdélyi püspök jobbágyai voltak; még 1566-ban Miksa király levele Tasnádot és Zilahot mint az erdélyi püspökség birtokait említi. Hevenessi-gyííjt. III. 9. Igaza van abban is, hogy Perusics 1537—1550 közt állandóan Csanádon volt praefectus s így Tasnádon nem hajthatta végre a Fráter György rendelkezését. Tasnádon ekkor még az erdélyi püspök vicariusa székelt; kitűnik ez Kisserjéni