Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - Gazdasági élet

Nyomtatáshoz használt favillák. Két rövidnyelű forgatóvilla és egy hosszúnyelű kazalrakó villa Ez tíz év átlagában is a realitásokat takarja, nem valószínű ugyanis, hogy a harmadik nyomást (az ugarföldet) ekkor még minden évben hasznosították. Ismerve azonban az adósságok mértékét, az istállózó állattartás és vele együtt a takarmánytermesztés előrehaladását, az ugarföld egyre gyakoribb termelési hasznosításával feltétlenül számolnunk kell. Fentiek figyelembevételével 1852 és 1862 között az évi átlagos bevétel gabonából egy numerus után a következőképpen alakulhatott: Terület Egy 1100 • öles hold: 12 hold (1100 • öles): Vetőmag levonás után: 6 tagú család fejadagjának levonása Bevétel 5 Ft 75 kr Átlagtermés átlagárral 3,5 q 20 Ft 12 kr 42,0 q 241 Ft 50 kr 32,0 q 184 Ft — után: 20,0 q 115 Ft — Évenként tehát átlagosan 115 Ft tiszta bevételhez juthatott minden bérlő. Ez az összeg sokkal több volt, mint a dohány utáni jövedelem, ami a legoptimálisabb viszonyok között is (8 q/1100 • öles holdja) csak 90 Ft-ot eredményezhetett egy numerus után. A gabonatermesztésre történő átállás tehát egyrészt biztosabb bevételhez (az időjárás szeszélyei nem befolyásolták a gabonatermést oly mértékben, mint a dohány77