Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Változások a telepítvény életében az örökváltsági szerződés létrejöttéig (1848—1878) - Gazdasági élet
iiyci, ugyanaKKor a ouza, üe különösen az árpa a gyenge termőképességű talajon is elfogadható termést hozott) juttatta a lakosokat, másrészt a konjunkturális viszonyok következtében némi többletbevételhez. A biztonságot is és a többletet is csak fokozta a gazdálkodás korszerűsödése, ezért az ötvenes évek második felétől — kivéve az aszályos éveket — ennél valamivel magasabb bevételekkel is számolhatunk. A búza vetésterületének hatalmas arányú növekedése mellett — ismerve az állatlétszám alakulását — a kukorica és az árpa vetésterületének bizonyos arányú növekedésével is számolnunk kell. Hozzávetőleges községi adatok csak az árpa esetében állnak rendelkezésünkre. 18 5 A két szárazmalom összbevételéből a vizsgált tíz évben az árpa százalékos megoszlása a következő volt: Évek Árpa q Összbevétel százalékában 1852/53 13,16 11,8% 1853/54 14,10 12,0% 1854/55 30,08 23,2% 1855/56 23,50 17,7% 1856/57 15,04 12,3% 1857/58 14,10 13,7% 1858/59 15,04 15,1% 1859/60 15,04 13,6% 1860/61 20,68 17,1% 1861/62 22,56 21,4% Átlag — 15,79% Az arányok a visszaesések ellenére is összességében növekedést mutatnak. A százalékos megoszlás hozzávetőlegesen a szántóföldi arányokat is takarja. Ha a 15,79%-os átlagot beillesztjük az országos képbe, akkor a következőket látjuk: Országos arányok 188 Búza Árpa Kukorica Egyéb növények Összesen 58,21% — 13,85% 10% 82,06% Helyi arányok 60% 15,79% 13,85% 10,36% 100,0% Megjegyzés: mind az országos, mind a helyi adatok csak becsült arányoknak foghatók fel. Fentiekből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az árpa és a kukorica az állatok takarmányozásában — a szálas takarmányokat leszámítva — a legfontosabb helyen állt. Ez egyben azt is jelzi, hogy az 1850-es években az istállózó állattartás községünkben előrehaladottabb állapotban volt, mint ahogy azt az országos megközelítés alapján sejtettük. Ezt a megállapítást alátámasztja még az a tény is, hogy az állatok közül az igaerőt biztosító ló volt az, amit szinte minden kertész X8 S NREI Malom iratai. 1862-es gondnoki számadás ... i. m. we Magyarország története 1848—1860. 6/1. 564. 78
