Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Az örökváltság
1 A végrehajtási kérvény szerkesztése, mellékleteinek leírása és kellő számú példányok készítéséért a) 500 Ft-ot meghaladó követeléseknél 5 Ft-ot, b) 500 Ft-on alóli követeléseknél 3 Ft-ot. 2 Az árverési kérvény szerkesztése, leírása, az adóbizonylat beszerzése és az árverési feltételek elkészítéséért 3 Ft-ot. 3 Az árverés foganatosítása és a tárgyalás alkalmával a szabályrendeletileg megállapított 4 Ft napidíjat és fuvardíj fejében II. osztályú vasúti menetjegyet, vagy ott, ahol vasútállomás nincsen, a legközelebbi vasútállomástól kilométerenként 20 krajcár fuvardíjat lehet felszámolni. 30 1 Ha ezeket összeadjuk, akkor évenként éppen egy hold föld örökváltsággal és adóval terhelt összegét adják. A megyei és a kincstári érdekek a peres ügyek során is ütköztek. Amikor a telepítvényesek terméseik lefoglalása miatt az állami adót és egyéb közterheket nem fizették be, a megyei bizottság elrendelte, hogy „zárgondnokul csakis községi elöljárók alkalmaztassanak, akik ezután utasítandók lennének, hogy a lefoglalt termésből elsősorban az állami adót, valamint a megyei és a községi közterheket fizessék ki". Különösen nem tartotta célszerűnek, hogy a kincstári ispán zárgondnokként is tevékenykedjen. 30 2 Majláthon évek óta senki sem akarta elvállalni a zárgondnokságot; Borza József jegyző még az állását is inkább felmondta, minthogy ilyen „lehetetlen és népszerűtlen dolgot míveljen". Végülis az elöljáróság egyik tagjára, Zaka József törvénybíróra — aki maga is tartozásban volt — erőszakolták rá a tisztséget a megyeiek segítségével. 30 3 A tartozások és az egyéb költségek elképesztő méretű növekedése miatt és a telepítvényesek fizetési megtagadásai miatt a kincstár és a kormány is lépésekre szánta el magát. 1883-ban, amikor a kormány a váltságösszeg előlegeként hat és fél millió forint jelzálogkölcsön felvételére kért és kapott országgyűlési jóváhagyást, a pénzügyminisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a vételárat és a régi bértartozást 36 és fél, illetve 20 évre újra osszák fel. 30 4 A telepítvényesek újabb kérelmeire reagálva 1888-ban azt is megengedte, hogy az 1883. november elsejéig járó tartozást kamatmentesen, az 1883. november 1. és 1888. október 31. közötti időre eső hátralékot pedig 6%-os kamattal 10 év alatt, fél évi előleges részletekben fizethessék. A telepítvényesek azonban erre is képtelenek voltak. Az engedmények nem oldhatták meg az alapjában elhibázott lépést. A kincstár 1890-ben végül is elrendelte a váltsághátralékok leszámolását. A megállapított hátralékot 8—70 évi annuitásos részletekre osztották fel 4 %-os kamattal, de az 1870-es években elkövetett hibákat most is megismételték. A leszámolás ugyanis évekig elhúzódott, és befejeztével egyszerre megint több részlet vált esedékessé. A telekkönyvi rendezés is tovább késett, és a nyilvántartások sem feleltek meg a valóságnak. Közben pattanásig feszült a helyzet a községben, így szinte természetes, hogy az agrárszocialista eszmék először a telepítvények lakossága körében vertek gyökeret Csanád megyében. A forradalmi mozgalmak sorában a kincstári telepítvényes községek helyzetét külön is érdemes lenne mélyebben elemezni. 30 1 Uo. 30 2 Uo. 4292/1885. sz. és az 1885. július 25-én kelt körrendelet. 30 3 Uo 2065/1885. sz. 30 4 Gyimesi i. m. 204. A pénzügyi intézkedések további menetét is e munka alapján foglaljuk össze. 122.
