Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)
Az örökváltság
A törvény megjelenésének idején a 43 állami telepítvényen 42 ezer lélek élt 75 606 katasztrális hold föld birtokában. 27 4 Ezek viszonyainak rendezése vált most a kincstári javakat kezelő pénzügyminisztériumra. Mivel a törvényes eljárásra két évet engedtek, a váltságszerződések megkötését csak 1875. november elsejétől kezdődő jogérvénnyel rendelték el. 1870 és 1875 között a Csanád megyei községekkel nem kötöttek új bérleti szerződést. 1870/71-ben a 60-as években 3-6-8 évre kötött szerződések lejártak, ezért évenkénti „záradékhosszabbítással" újították meg azokat egészen 1875-ig. 27 5 Nagymajláth 1872-ben, 73-ban, 74-ben és 75-ben (november l-ig) holdanként 4 Ft 90 kr-ért szerződött egy-egy évre; ezt megelőzően 6 éves szerződése volt, holdanként 4 Ft 70 kr-ért. A megváltás ügye ilyen formán nemcsak a törvényhozásban, hanem „lent" a községekben is napirenden volt már 1870-től. A jogérvényesség idejétől, tehát 1875. november 1-től a szerződés megkötéséig terjedő időre, kötelező nyilatkozatot vettek a telepítvényesektől, hogy az ezekre az évekre eső, később megállapítandó váltságösszeg 5%-os kamatát megfizetik. Addig — mivel a vételár még nem volt megállapítva — utólagos elszámolás fejében az eddigi bérösszegeket szedték be. 27 6 Már ez az első lépés egy összefüggésben kiszolgáltatottá tette a lakosokat. Szerződés még nincs, de a kincstár már 1875-től az új eljárás szerint kezeli őket, kihasználva azt, hogy a telepesek a földnek tulajdonosai szerettek volna lenni. Az I870-es évek közepén a Csanád megyei kincstári telepek a „felszabadítást" romló gazdasági feltételek között érték meg. A konjunktúra végéhez közeledett, emellett természeti csapások is nehezítették a helyzetet. Egyik megyei jelentés így írt 1873-ban a gazdaság állapotáról: „A mezőgazdaság 1873-ban súlyos viszonyok között volt. Nagy része a termőtalajnak a Száraz-ér mentén nem volt művelhető az összefutott hó és esővíztől. A művelhető földek termését a rozsda csökkentette meg. Majd júliusban iszonyú szélvész vonult végig a megyén, szerencsére keskeny vonalon, szétszórva a kereszteket és asztagokat s kicsépelve a bennök lévő magot. Illy ellenséges tényezők közt a gabonatermés, mely fő — sokaknál egyetlen —jövedelmi forrását képezi megyénknek, a várakozáson messze alól maradt." 27 7 1 8 74-ben már a negyedik mostoha évet élte át a megye mezőgazdasága: „A termés eredménye átlag a középmennyiséget sem érte el, s bár minőségileg kitűnő volt, az augusztus után beállott nyomott árak mellett a gazdálkodó osztály helyzetét az 1873. évinél rosszabbá tette." 27 8 Ezek következtében az adóhátralékok, főleg a kertészközségeknél, egyre inkább szaporodtak. A megyei vezetés kimutatásai között szinte kizárólag csak a telepítvényesek szerepeltek. Nag) majláth 1874 végén az állami adóba, a pótadóba és az újonnan vásárolt szélmalom árába összesen 1081 Ft-tal tartozott. 27 9 A megyei kötelezettségek csak egy kis hányadát alkották a kertészségek anyagi terheinek. Sokkal súlyosabb gondot jelentett a kincstárnak járó bérleti díjak megfizetése. A majláthiaknak az örökváltsági szerződés megkötésekor 36 122 Ft 84 kr bérleti tartozása volt. 28 0 Tehát 100 numerusra vetítve, éppen három és fél évi díjjal 27 4 Gyimesi: A telepítvényes falvak ... i. m. 201. 27 5 CSML Kincstári telepítvényes községek örökváltsága i. m. 5685/1880. sz. körrendeletre adott válaszok. 27 6 Gyimesi i.m. 201. 27 7 CSML Alispáni jelentés Csanád vármegye állapotáról az 1873. évben. 5. 27 8 Uo. 1874. év 7. 27 9 Uo. 8. 28 0 CSML Kincstári telepítvényes községek örökváltsága ... i. m. 47. sz. 116.
