Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

Előtörténet

val), az 1966/67-es terepbejárások során előkerült leletek és az Alföld közel eső terü­letein végzett, azonosításra lehetőséget kínáló leletmentő és feltáró régészeti munkála­tok (Battonya, Békéssámson, Hódmezővásárhely, Pitvaros, Szentes, Orosháza, Tót­komlós) egyértelműen bizonyítják, hogy ez a terület már az újabb kőkorban is lakott volt. 1 A terület első lakóit a Körös kultúra délről felhúzódó népességcsoportjaival azonosíthatjuk. Ez az újkőkori (i. e. 5000—i. e. 3200) népesség már ismerte a föld­művelést. az élelem rendszeres termelését, de még fontos kiegészítő foglalkozása volt Bronzkori edények Cserépmaradványok 1 Gazdag László: Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén. Szántó Kovács Múzeum Évkönyve. Orosháza 1960.257—306. Banner János: A kőkori élet Békés vármegyében. Gyulai Dolgozatok 4. (1941) 6, 42. Szerző 1966-ban, 1967-ben végzett terepbejárásai során sok, a környező településeken végzett feltárá­sok anyagával azonosítható leletanyag előkerült, amelyek meghatározásában a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezetője, dr. Gazdapusztai Gyula segített. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom