Körmendi János: Nagyér (Nagymajláth) története a telepítéstől az örökváltsági szerződés megkötéséig 1843–1878. A Makói Múzeum Füzetei 62. (Makó, 1980)

Előtörténet

a gyűjtögetés és különösen a halászat. A falu határának keleti és nyugati részén, a mély vízvonulatok mellett húzódó magas, partos részeken előkerült leletek, településnyomok (a becsípett mintájú díszeket viselő edénytöredékek, az átégetett sártapaszrögök, a rengeteg kagylómaradvány) nem kiterjedt telepről tanúskodnak, csupán a bizonyítékot szolgáltatják.

2 Az újkőkori földművelő népességet felváltó, elsősorban állattartó rézkori (i. e. 3200—i. e. 2000) népcsoportok nyomaira vidékünkön legközelebb Orosházán bukkantak.

3 Az előző korokhoz képest a bronzkorban (i. e. 1900—i. e. 800) az itt élők száma megszaporodott, olyannyira, hogy a bronzkor második felében a telepek távolsága egymástól sokszor csak néhány kilométer volt. Ez bizonyítható községünk határában is. A vasútállomáshoz közel eső lelőhelyen olyan jellegzetes bronzkori edények kerültek elő, amelyeket Pitvaroson (6 km távolságra) Móra Ferenc talált.

4 Az i. e. 8—6. századtól a keleti és a nyugati népek áramlása, találkozása, keveredése felgyorsult az Alföldön. A további évszázadokban a kelták, dákok, szarmaták, hunok, avarok és a magyarok követik egymást. Épségben megmaradt kelta edény, szarmata és kora Árpád-kori edénytöredékek, őrlőkő, épületnyomok utalnak erre a Őrlőkő 8 Szerző 1966-os terepbejárásáról rajzokkal kiegészített, részletes jelentés készült a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak 1966. december 3-i keltezéssel. Az edénytöredékek zöme a József Attila Tudományegyetem régészeti gyűjteményében található. 3 Kalicz Nándor: Orosháza és környéke az őskorban. = Orosháza története és néprajza. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 97. 4 A pitvarosi leletanyag Szegeden a Móra Ferenc Múzeum régészeti kiállításán látható. A Móra Ferenc által 1926-ban feltárt leleteket először Banner írta le: Dolgozatok, 1931. Az úgynevezett pitvarosi csoport kapcsolati lehetőségeit később Bóna és Gazdapusztai vetették föl: Archeológiai Értesítő, 1962. 8