Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. A Makói Múzeum Füzetei 61. (Makó, 1988)

egészségi és illetékességi bizonyítvány. A felvételnél kizáró tényező, ha valaki ragályos betegségben szenved, vagy terhessége második szakaszában van.

1

7 A szakképzett szülésznők számának növekedését segítette, hogy 1880-ra már több helyen folyt az országban bábaképzés. A budapesti egyetemen kívül a kolozsvárin, valamint a nagyváradi, pozsonyi és nagyszebeni bábaképezdékben szerezhettek szakképzettséget az asszonyok. 1884-től Szegeden is működött bábaképző intézet. Újabb előrelépést jelentett, hogy 1881-ben a pesti egyetemen elvált egymástól az orvos és bábaképzés, amit orvosi körökben a modern szülészet megteremtéséhez vezető első lépésnek tartanak.

1

8 A XIX. sz. második felének legfontosabb szülészeti problémája, hogy a szakképzetlen bábák nagy száma miatt rohamosan növekedett a gyermekágyi lázban elhaltak száma. Bár a század közepén Semmelweis Ignác (1818—1863) ,,az anyák megmentője" fölfedezte a gyermekágyi láz kórokozóját, s munkájával bebizonyította a védekezés lehetőségét is,

1

9 tömeges javulás nem állt be. Semmelweis eszméi Tauffer Vilmos (1851—1934) személyében akadtak követőre. Felmérései szerint évente 2600— 2800 asszony halt meg e szörnyű betegségben. Véleménye szerint a tömeges megbetegedések megelőzésének alapfeltétele, hogy a szülések körül szakképzett, lelkiismeretes emberek dolgozzanak. Elengedhetetlenül szükséges, hogy országos szinten rendeződjön a bábák ügye, mindenütt legyen elegendő okleveles szülésznő. Ehhez első lépés az adott helyzet pontos ismerése.

2

0 Ugyanezt a célt szolgálta a Vallás és Közoktatási Miniszter 1889-ben kiadott A gyermekágyi láz meggátlása céljából követendő eljárás tárgyában c. utasítása. Az országos orvosegyesület 1883-ban bizottságot küldött ki a bábaügy tanulmányozására és felmérést végeztek a bábák személyi viszonyainak megállapítására. Ezt dolgozta fel Tauffer Vilmos A szülészet (bábaügy) állása hazánkban c. munkájában, amely 1891-ben jelent meg. A rendszabályban kimondják, hogy a gyermekágyi láz fertőző betegséget elsősorban a tisztátalanság okozza, ezért szigorúan elrendeli a megfelelő higiéniai feltételek biztosítását. Mivel a bábának hivatásánál fogva gyakran van alkalma olyan anyagokkal érintkezni, melyek könnyen rothadnak, ezért „a bábának kötelessége mindenkor, midőn terhes, szülő vagy gyermekágyas nőkkel foglalkozik, a legszigorúbb tisztaságra törekedni. Különösen köteles kezeit és eszközeit karbolos vízben jól megmosni, hogy azokat a rajtuk levő káros anyagoktól megtisztítsa." Részletesen előírja a rendelet, hogy milyen eszközöket köteles a bába magával vinni és ezeket a legszigorúbb előírás betartásával fertőtleníteni. Ugyanilyen gondot kell fordítani arra is, hogy az anya és az újszülött körül nagyon nagy tisztaság legyen. Szigorúan tiltja az előírás, hogy a bába gyermekágyi megbetegedésben szenvedőt ápoljon. Kötelezi a szülésznőt, hogy a betegség tüneteinek felfedezésekor azonnal értesítse az orvost. Az a bába, aki a rendeletet nem tartja be, a büntetőtörvénykönyv szerint szigorú elbírálásban részesül.

2

1 Ez az országos rendelet volt az alapja a később megszülető városi szabályrendeleteknek. A szülésnél legtöbb helyen cédulás bábák segédkeztek, de az ország sok területén még ilyenek sem voltak. A szakképzett bábák számának növekedése érdekében 1

7 Dárday Sándor 1897. 317—322. 1

8 Fekete Sándor 1971. 30. l

s Semmelweis, Manyar életrajzi lexikon 1969. II. 617. 1

0 Tauffer Vilmos 1891. IX. " Uő. IX. 11