Markos Gyöngyi: Bábaság Makón. A Makói Múzeum Füzetei 61. (Makó, 1988)

Tauffer Vilmos azt ajánlotta, hogy a hat bábaképző intézet, valamint a nagyobb kórházak az igazgató vagy a tiszti orvos irányításával 3 hónapos (tehát rövidített) gyakorlati oktatásban részesítsék a cédulás bábákat. A tanfolyamra jelentkezőket hivatalosan segítsék.

2

2 A XX. sz. elején több rendelet és utasítás is megjelent, ami jelzi a közegészségügy általános fejlődését. Ezek közül meghatározó jelleggel bír az 1902-es és az 1935-ös. Mindkettő megjelenésében fontos szerepe volt Tauffer Vilmosnak, akit a belügyminiszter 1900-ban bábaügyi kormánybiztossá nevezett ki.

2

3 A bábaügy fejlesztése érdekében a Vallás- és Közoktatási Minisztérium új hivatalos Magyar bábakönyvet adott ki az állami bábaképző intézetek számára, amely mellékletként tartalmazta az új Rendtartás és utasítás okleveles bábák számára című 1902-es BM rendeletet is. A rendelet első része 14 paragrafusban foglalja össze a bába kötelességeit általában, ezen belül részletezi a felettes hatóságot (vármegyei illetve járási, városi vagy községi hatóság). Letelepedéskor az oklevelet és a fölszerelt táskáját a bába köteles bemutatni a hatósági orvosnak, lakását bejelenteni és a házát kifüggesztett táblával megjelölni. Intézkedik a bába bejelentési kötelezettségéről, valamint arról, hogy büntetés terhe alatt köteles az oklevél nélküli bábák munkáját a hatóság tudomására hozni. Megerősíti a már korábban hozott intézkedéseket a magzatölésről, magzatelhajtásról, valamint a titoktartásról. Minden bába kötelességévé tették szülési jegyzőkönyvet vezetni, ami a szülés pontos idején és az újszülött adatain kívül tartalmazza a magzat fekvését, a szülés alatti esetleges rendellenességeket, az anya állapotát és egyéb megjegyzéseket. Az utasítás második egysége részletezi a bába kötelezettségeit a terhes, szülő- és gyermekágyas nők, valamint az újszülöttek ápolásáról. A 10 paragrafus közül az első a tisztaság szabályait, a bába öltözetét, eszközeit és azok tisztántartását elemzi.

2

4 Mindezek az utasítások az újszülött és az anya egészségének megóvása érdekében adódtak ki. A nem okleveles, azaz cédulás bábák számára rövidebb formában, de ugyanezeket az elveket tartalmazó utasítás 1903-ban jelent meg.

2

5 Az 1908. XXXVIII. törvénycikk a községi szülésznők alkalmazását már a 800 lakosnál nagyobb községekben kötelezővé tette. Az anyák és újszülöttek védelmérejött létre 1915-ben az Országos Stefánia Szövetség, amely megszervezte és rendszeresítette a védőnői tevékenységet.

2

6 Az 1935-ös új Szülészeti Rendtartás — amelyet még Tauffer Vilmos állított össze — a legújabb időkig meghatározta a bábaság rendszerét. Már ekkor egyre többen szültek a kórházakban. A felszabadulás utáni megváltozott életkörülmények általánossá tették a nők szülőotthonokban vagy kórházakban való szülését. Az 50-es évek végére véglegesen megszűnt a bábák hagyományos munkája.

2

7 2

2 Fekete Sándor 1971. 131. 2

3 Uő. 60. 2

4 Magyarországi rendeletek tára 1902 I. 915—952. 2

5 Magyarországi rendeletek tára 1903. 785—790. 2

6 Fekete Sándor 1971. 60. 2

7 A bábák életkörülményeinek változását, az új társadalomba való beilleszkedését külön tanulmányban érdemes lenne megvizsgálni. 12