Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)

Nyugtalan mezőváros

Valahol Makón, az utca porában játszik egy gyerek — írja Jászi Oszkár —, és ez a népi tehetség politikai harcokban megedződve a demokratikus mozgalmak élére áll, azt képes lesz majd győzelemre vinni. Mindezt személytelenül állapítja meg, sőt, amikor ez a gondolat megfogalmazódik benne, az Erdei Ferenc nevű mezítlábas legényke talán éppen az Aradi utcai zöld gyepen rúgja a rongylabdát. Jászi Oszkár nem tudhatott Erdei Ferenc létezéséről, de megállapítása mégis olyan, mintha róla mintázta volna. Jászi jól sejtette és tudta, hogy Makónak, ennek a demokratizmustól áthatott rebellis városnak ki kell termelnie egy népi gyökérből sarjadó politikust. Erdei Ferenc már gyermekkorában átéli a paraszti világ embertelen voltát. „Baromi erőlködéssé fajul a forró nyarak munkája, és félállati vegetálássá alacsonyodott a meleg gőzt lehelő parasztélet."

1 Már ifjú korában megfogalmazódik benne: „így élni nem lehet és nem méltó az emberhez".

2 Ebből a világmegváltó ábrándokat szövögető kisdiákból forradalmár és egy Széchenyi típusú reálpolitikus lett egyszemélyben, aki élete java feléi eltöltötte a társadalom tudományos vizsgálatával, nem leplezve azt a meggyőződést, hogy az a világ nem mehet úgy tovább, alapjában meg kell változnia; élete másik java felét pedig eltöltötte a társadalom megváltoztatásáért folytatott politikai küzdelmekben. Erdei Ferenc életművét nem lehet maradéktalanul megérteni a makói évek ismerete nélkül. Olyan indíttatást kapott a szülőháztól, az iskolától, a város politikai életének vezetőitől, amelyek egész életére meghatározóak voltak. Szellemi ébredése voltaképpen nem a Bartha Miklós Társaságban, a Bethlen Gábor Körben vagy a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában indult, hanem már Makón. Az itt sarjadó pusztíthatatlan függetlenségi mozgalmak határozták meg politikai szemléletét. „Nagy ajándéknak érzem — írta —, hogy ez a város dajkált."

3 A nyugtalan mezőváros Makó rebellis szelleme országszerte ismert volt, ez a szellem Justh Gyula révén kapcsolatot teremtett a magyar radikalizmussal is. Ezért nevezhette a várost Ady Endre hősi bajnoknak, és ezért sejthette Jászi Oszkár, hogy makói népfi válik majd a demokratikus mozgalom vezéralakjává. Az ifjú Erdei Ferencben a világ- és a hazai történelmi események mellett mély nyomot hagyott a nyugtalan mezőváros és a kis szentlőrinci ház. A város a 19. század 1 Erdei Ferenc: Parasztok (É. n.) 5. • Uo. • Várospolitikai Szemle. 1937. augusztus 22. 3