Tóth Ferenc: Erdei Ferenc, a makói diák. A Makói Múzeum Füzetei 52. (Makó, 1986)
A makói gimnázium - Törekvő, komoly, jó modorú diák - III. osztály
igazán közel kerülni hozzájuk. 1919-ben (és nem 1920-ban, ahogy ezt egyik könyvében maga írja) mint repatriált került Makóra, vagonlakó volt az állomáson, míg az internátusban neveló'tanári álláshoz és két tanteremből kialakított lakáshoz nem jutott. Budapesten végzett a latin—történelem szakon, filozófiából doktorált. Első álláshelye Lúgos volt, innen küldte költeményeit A Hétbe. A háború első évében a Krassószörényi Lapokat szerkesztette. 1915-ben Pancsovára került. Itt lett tanára az újvidéki egyetem későbbi történelemprofesszorának, Lőrincz Péternek. Lőrincz visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Galamb Ödön hívta fel először figyelmét a történelmi materializmusra, és hogy Galamb az októberi forradalom után a helyi szociáldemokrata pártban pártvezetőségi tag lett. 2 4 Makón Józse f Attila atyai pártfogója, majd barátja; 1941-ben könyvet írt a költő makói éveiről. József Attila Nem én kiáltok című kötetét ezekkel a szavakkal ajánlotta néki: „Galamb Ödön bátyámnak, akivel ívlámpák vagyunk egymás szívei fölött: ugye, hogy nagyon szeretjük egymást." 2 5 Maros Istvántól átvette a gyorsírás tanítását, tanítványai országos versenyeken sorozatosan elnyerték a pálmát. 1932-től Budapestre került a középiskolás gyorsírás tanítás szakfelügyelőjeként. Önállóan megjelent munkái: Cesare Borgia, Az akarat szabadsága, A makói kerületi gyorsíró verseny emlékkönyve. Lelkes ember volt, hitt abban, amit tanított, ez vonzóvá tette óráit. Melegszívű, gyermekeket szerető, jókedélyű és humorú nevelő volt. Életeleme az apai segíteni akarás. Tubinak becézték. Magas dioptriájú szemüveggel járt, és igen szórakozott volt, gyakran otthon felejtett valamit. Órái szellemi felüdülést jelentettek. Növendékei máig érzelmi emlékeket őriznek tanításáról. Erdei Ferenc is tőle kapott a gimnáziumban legmélyebb és legemberibb indíttatást. A mennyiségtan oktatását Falábú Jenő (1882—1947) vette át, aki politikai értelemben liberálisnak mondható. Szabolcsi Miklós József Attiláról szóló monográfiájának első kötetében Erdei Ferenc szóbeli közlésére hivatkozva írja róla: „a tanári testület balszárnyához tartozott; emberileg, társadalmilag a város rebellis köreihez állt közel". 2 6 Módszeresen és türelmesen, lelkiismeretesen és következetesen tanított, mindig az értelemhez szólt. Az a pedagógus típus, aki követelt és adott is. H. Kovács Mihály szerint: „Felindultnak láttuk őt, de indulatosnak, türelmetlennek soha." 27 Tizenkilenc évig tanított a makói gimnáziumban, 1939-ben a szegedi gyakorló gimnáziumba helyezték. A III. osztályban indult a német nyelv oktatása, amelyet szintén kiváló tanár, dr. Tettamanti Béla (1884—1959) tanított. A budapesti egyetemen végzett Beöthy, Négyesy, Riedl, Szinnyei, Finánczy növendékeként. Még Pesten megismerkedett a Jászi Oszkár-féle polgári radikalizmussal. Amikor 1909-ben Makóra helyezik, hamar barátság szövődik közte és Espersit János baráti köre között. 1911. június 29-én kelt jellemzésében ez állt: „Szaktárgyaiban jelesen képzett. A tanító eljárásában gondos. Elég jól fegyelmező. Igen buzgó és lelkiismeretes. Magatartása minden tekintetben kifogástalan." 2 8 Baloldali magatartása miatt az első világháború idején negyvennégy hónapos frontszolgálatot teljesít. Személyi anyagába 1920. április 28-án — nyilván haladó politikai nézete miatt — bejegyezték: „Igazgatói állásra nem alkalmas." Mint tanár melegszívű és derűs volt. Lényéből szeretet, humanizmus és életbölcsesség áradt. József Attila a Nem én kiáltok c. kötetét „gyönge gyémánt2 4 Péter László: Galamb Ödön arcképéhez. Makói kis tükör. A Makói Múzeum Füzetei. 47. 66—68. 2 5 M. Róna Judit: József Attila kéziratai és levelezése. Bp. 1980. 377. 2 6 Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. Bp. 1963. 224. 2 7 H. Kovács Mihály: József Attila tanárai. Kézirat a József Attila Múzeum gyűjteményében. 1 8 Az intézet [gimnázium] dolgozóinak nyilvántartása. József Attila Múzeum gyűjteménye. 22
