Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824- ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. (Makó, 1986)
A térkép és a kataszter - Méretaránya - Feliratozása
ság-tértől a Vörös Hadsereg és Batthyány utcáig — nyilván sokkal nehezebb körülmények között — hasonlóképpen módszeresen alkalmazott. Csak a Nagyérig ment el, ismerte a város településtörténetében ennek határválasztó szerepét. A felmérést a szentlőrinci és a bujáki városrésszel folytatta. Legvégül vette sorra Cigánybécset, a Jókai és Kiscsillag valamint a Vörös Hadsereg utca végén lévő új osztásokat. A cigányputrikat is felmérte, de ezeket nem számozta be. Lényegesen kevesebb munkát jelentett számára a környező szőlők, veteményeskertek és a kenderföld felmérése. A 19. század elején még nem volt kötelező érvényű a normális északi irányítású térképrajzolás. Mivel Makó belterülete a felmérés idején ÉK—DNY irányban lényegesen nagyobb kiterjedésű, mint DK—ÉNY vonatkozásban — ez a fekvés a város külterületére is vonatkozik — Giba Antal a térkép könnyebb kezelhetősége céljából a fekvő formátumot alkalmazta, ami DK-i tájolást jelentett. Példaként lebeghetett előtte Verics Józsefnek a városról és határáról 1778-ban készített nagy munkája is. Az eredeti térkép 130 x 68 cm nagyságú. A kívánt papírméretet két féllap összeillesztésével tudta biztosítani. Az egylapúság a könnyebb kezelhetőséget is jelentette. Sem az eredeti, sem a Mátéffy-féle másolatot nem falitérképként használták, a vászonra kasírozott térképet többszörösen összehajtva tárolták, a hajtásvonalaknál — különösen a Mátéffy-féle változat — erősen megrongálódott. A restauráláskor mindkét térképet középütt félbe vágták, az így kapott két szelvényt — összehajtás céljából — egyetlen vászonra vitték fel, így a további tárolás összahajtva sem károsítja a térképet. MÉRETARÁNYA A méretarányt bécsi öles mértékrendszerben választotta meg. A térképen mért 1 hüvelyk a valóságban 50 ölnek felel meg. Az akkor általános 100-as lépték nem lett volna alkalmas bizonyos részletek feltüntetésére. Rózsa Gábor átszámítása szerint a térképen mért 1 cm a valóságban 36 méterrel egyenlő, tehát a méretaránya 1:3600hoz. A mellékelt térkép az eredetinek 56 százalékos kicsinyítése. FELIRATOZÁSA A reformkorszak szellemének megfelelően Giba Antal szakít a latin nyelvű feliratozással. A belterületen kizárólag a temetők neveit tünteti fel. A várost a Sovány i, Verébhegyi, Új- és Ószentlőrinci, valamint az Ingói szőlőskertek övezik. (Ez utóbbi földrajzi név F kezdőbetűjét a későbbi időben elhagyva I-re változtatták.) Tévesen a Verébhegyi szőlőt két helyen tünteti fel. A mai Zrínyi utca végénél az Ingói és Soványi szőlőskertek között az Újhegyi szőlőskert terült el. Ezek a kertek nevükben még szőlőskertek, valójában egy részüket már veteményessé alakították át. Nem tünteti fel a térkép a Szentlőrinci és a Szuszogói kertek között a város erdejét, a benne volt fákat a térképkészítés évében vágták ki, mivel nem igen lehetett hasznát venni. Ezt előbb kaszálónak használták, majd felparcellázva a lakosoknak egy-két évre dinnyeföldnek árendának adták. Egy 25 lépés hosszú, 10 lépés széles föld bérleti díja évi 45 krajcár volt. 3 A hosszan elnyúló Lúdvári erdőben az üres helyeket fával ültették be, minden száz karó után 45 krajcárt fizettek. 4 A térkép egyetlen díszének 3 Makói Városi Levéltár (továbbiakban MVL) Tanácsülési iratok. 1824. 17, 1825. 15,16 4 MVL Tanácsülési iratok 1824. 15. 5
