Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824- ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. (Makó, 1986)
A térkép és a kataszter - Keletkezése
A térkép és a kataszter A makói helytörténeti irodalom Giba Antalt egyműves szerzőként tartja nyilván, a makói tanácsház alkotójaként. Ez az épület puritánságával, kiegyensúlyozottságával, erőt sugárzó megjelenésével úgy került be a magyar építészettörténetbe, mint az Alföld egyik legszebb klasszicista megyeházája. Giba Antal földmérői tevékenysége ennél is jelentősebb. Mintegy félezer térképszelvény őrzi ilyen vonatkozásban nevét, ez a tevékenysége már mennyiségi megítélés alapján is a jelentős földmérők közé emeli. A makói helytörténeti kutatás szemszögéből is maradandót alkotott, amikor felmérte Makó város belterületét. A reformkori Makó történetének — Szirbik Miklós krónikája mellett — ez a térképmű az egyik legfőbb forrása. Nélküle városunkról történeti topográfiai ismeretünk igen szegény lenne. KELETKEZÉSE A felmérés 1824-ben készült, a hozzátartozó katasztert 1825. január 12-én fejezte be. Megbízóját nem ismerjük, lehetett a csanádi püspökség, de maga a város is. Az előbbi mellett szól, hogy ebben az időben Giba Antal a csanádi püspökség makói uradalmának volt a földmérője, az utóbbi valószínűségét húzza alá, hogy 1833-ban a városi tanács a helység határának felmérésével Giba Antalt bízta meg, feltehetően azért, mert a belterületről készített felmérésével igen meg voltak elégedve. Ez utóbbi feltevést erősíti, hogy nem az uradalomnál, hanem a városházán tárolták a térképet és hátuljára ugyanolyan papírszelet volt ragasztva, mint a város tulajdonában lévő többi térképre és az ezen lévő nyilvántartási felirat ugyanazzal a kézírással készült. (Ezt a papírszeletet a restauráláskor távolították el.) A városi mérnöki hivatalban az 1930-as években készült térkép kimutatásban tételesen megemlítve is szerepel a Giba-féle térkép. Makó belterületéről az első felmérést nem Giba Antal, hanem Vertics József készítette 1787-ben. Erre az urbárium pontos földnyilvántartása miatt volt szükség. Ez a térkép elkallódott, már Eperjessy Kálmán sem tesz róla említést. 1 A térképhez készült kataszter viszont a megyei levéltárban és a makói múzeumban egy-egy példányban megtalálható. Vertics mappája a város gyors növekedése következtében a reformkor elejére teljesen elavult, a házak száma időközben megkétszereződött, ezért a mindennapi életben nélkülözhetetlen volt egy új felmérés. 1 Eperjessy Kálmán: írások a régi Makóról. Makó, 1984. a Makói Múzeum Füzetei: 36 3
