Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824- ben. A Makói Múzeum Füzetei 51. (Makó, 1986)
A térkép és a kataszter - Tájolása
Mátéffy Pál 1853-ban másolatot készített a Giba térképről. 2 Ez a telkek, házak, utcák és helyrajziszámok vonatkozásában hitelesnek számít, de a Giba-térkép részletgazdagságát nem adja vissza. Az alaptérképet tovább rajzolta, feltüntette az 1832. évi újvárosi osztást, a mai Bárány és Szegfű utcákat. Ettől kezdve — a térkép továbbfejlesztése miatt — mindennapos használatban már inkább a Mátéffy Pál féle másolat foroghatott közkézen, erre következtethetünk a térkép elhasználtabb állapotából és a ceruzás berajzolásokból. Mint kézitérképet 1913-ig használhatták, ekkor készült ugyanis az első olyan sokszorosított térkép, amely a házak telkeit is ábrázolja. 1880-tól már rendelkezésre álltak a kataszteri felmérés térképszelvényei is, de a kötegelt és összehajtogatott szelvények kezelése igen nehézkes volt. Használhatták viszont a kataszteri felmérés alapján készült Bárány Pál-féle térképet, amely a város csapadékvíz elvezetését ábrázolja. Giba térképe a mérnöki hivatal térképtárából az 1930-as évek végén eltűnt és 1978-ig ismeretlen helyen lappangott. Ekkor Moravszky Ferenc közvetítésével Tamási Aladár, az Úttörő Termelőszövetkezet villanyszerelője méltányos áron a térképhez készült regiszterrel együtt a makói múzeumnak megvételre felajánlotta. (Leltári száma: 78. 981, a Mátéffy Pál-féle másolaté: 67. 1.) A térképről 1981-ben — annak restaurálása előtt — Fári Irén, a szegedi múzeum munkatársa mérettartó műanyag fóliára hű másolatot készített. Jelen kiadásunk mellékleteként — nyomdatechnikai okokból — nem az eredeti Giba térképet, hanem ezt a másolatot adjuk közre. Ugyanebben az évben az Országos Levéltár restaurálta a térképet, ekkor az újabb keletű tintás utca bejelölések — a régebbi ceruzás beírások olvashatóbbá tétele céljából — elhalványultak vagy el is tűntek. A Fári Irén-féle másolat őrzi a restaurálás előtti állapotot, s a múlt század végi tintával írt utcaneveket. Giba Antal földmérői tevékenységének legjobb ismerője, Rózsa Gábor szóbeli közléséből tudjuk, hogy a későbbiek során Giba vállalkozóként földmérőket alkalmazva tudott csak eleget tenni nagyszámú megbízatásának. Makó városának ábrázolatját viszont fiatal geometraként saját kezűleg készítette. Mind a térkép és mind a lakosok összeírása, valamint házi telkeik összeszámítása kétséget kizáróan saját munkája. Ezt a térkép felirata is tanúsítja: „felmérte és készítette 1824 esztendőben...". Maga végezte az előkészítő alapfelméréseket éppúgy, mint a háztömbök, a belső fundusok, az utcák, a temetők és az épületek felmérését. Giba Antalnak vannak korábbi évekből származó munkái is, de az 1824. évi térképmű tekinthető első nagy alkotásának. Ez a mappa szerzőjének jeles szaktudását, lelkiismeretességét, gondosságát, esztétikai érzékét egyaránt jól kifejezi. Nagyfokú alapossága egyben a térkép hitelességét is fokozza. TÁJOLÁSA A tényleges munka megkezdése előtt geometránk nyilván az alap-mérések alapján felvázolta a város szerkezetét és azt kisebb egységekre, tömbökre osztotta. A telekszámozás sorrendje bizonyára a felmérés menetét is tükrözi. A nap járásának megfelelően járta körbe a várost és a kialakított tömbökben szintén megismétlődött nagy módszerességgel a körbehaladás. A város központjából indul ki, Nyéky Mihály házától lefelé haladva felmérte a mai Beloiannisz utcát, innen a Kossuth utcáig, majd a Deák Ferenc utcáig bezárt tömböket. A mértani alakzatú, szabályos kiosztású Újvárosnál már a klasszikus felmérési menetet követhette, amelyet a Köztársa2 Egyszerűsített rajza megjelent Tóth Ferenc: Makó településtörténeti vázlata. Makó, 1974. a Makói Múzeum Füzetei: 14. 65. 4
