Papp Zoltán: Makói történet (Egy fejezet Erdei Ferenc életéből). A Makói Múzeum Füzetei 50. (Makó, 1985)

Amiről a tények vallanak

rolást már el ls kezdtük: harmadosztályú jegyet váltottunk.) D

e elébb még haza kellett telefonálni, megnyugtatni rettenetesen izguló anyámat, hogy minden rendben van ... Amiről a tények vallanak És most adjuk át a szót rövid időre a puszta tényeknek. A Makói Független Újság június 25-én úgynevezett „előzetes" hírt közöl az esküvőről: „Diósszilágyi Éva, dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos, ref. presbiter leánya és dr. Erdei Ferenc, a kiváló író ma, 25-én, délután fél hét órai kezdettel tartják esküvőjüket a makói ref. ótemplomban, melynek Úrasztalán az egyház vezetőlelkészével történt megállapodás alapján ez alkalommal jelennek meg első ízben a virágok." A kormánypárti Makói Újság másnapi, 26-i számában ír a város közvéleményét erősen foglalkoztató eseményről. Ötödik oldalán, a Hírek rovatban, az időjárás-jelentés alatt olvasható a rövid tudósítás: „— Esküvő. Ma, szombaton tartotta esküvőjét dr. Erdei Ferenc író Diósszilágyi Évával, dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos leányával. A polgári esketést dr. Nikelszky Jenő polgármester végezte délben a városházán, a polgármester hivatali szobájában. Az egyházi esketés délután fél hét órakor a református ó templomban volt, ahol vitéz dr. Bánáthy Péter végezte a szertartást. A templomot teljesen megtöltötte az előkelő, díszes esküvői közönség, amelynek soraiban ott láttuk Ring Béla alispánt is." A korabeli szokások szerint, sokan levélben feiezték ki jókívánságaikat az ifiú párnak, illetve az örömszülőknek. Az ezzel kapcsolatos Iratanvagba bepillantva megállanítható, hogy Diósszilágyi Éva nevére néhány, közeli rokontól származó gratuláció érkezett, amelvek nem különösen érdekeiek a nacrvközönség számára. Kifeiezte ellenben jókívánságait a kitűnő nvelvész, a szegedi eevetem hosszú évtizedeken át volt nrofesszora is: „Kedves Éviké!. .. azaz hogy Naervságos Asszonvom' Igazán mondom, nagvon örülök annak. hogv nem a mi András nevű rectori altisztünk nagvfeiű botia előtt mond doctori esküt. Ez sokkal bölcsebb és S7ebb dolog, s — bizonvára boldogabb állanot is Maradion is mindig boldog, szívemből kívánov isteni álHást és emberi szerencsét Csókolja kezét öreg tanárja Mészöly Tóth Ferenc idézi ..Emlékezés Diósszilágvi Sámuelre" című könyvében — A makói múzeum adattára, 3. Makó, 1982. — a következő két gratulációt is: „Nagyon baráti szeretettel köszönt mindkettőtöket Fifi és Miklós." (Miklós = Radnóti Miklós, Fifi = a felesége.) „Baráti érzéssel kíván a legjobbakat Bálint Sándor." Erdei Ferenc nevére-címére több levél is érkezett. Dr. Magyar József áll. gimnáziumi tanár c. gimn. igazgató írja: „Esküvőd alkalmából fogadd igaz szívből jövő őszinte szerencsekívánataimat." Névjegyen: „Házasságkötésük alkalmából szívből sok boldogságot kíván és szerencsét", és a névjegy hátlapján: dr. Szilágyi István Makó m. város főjegyzője. Egy másik névjegyen: „Sok örömet és boldogságot kíván" Gyüge Árpád. Levlap nagyságú kartonlapon: „Az ifjú pár esküvője alkalmából sok szerencsét, zavartalan boldogságot kíván Deák Ferenc és neje." A következő levél írója a makói gimnáziumban osztály-, sőt egy időben padtársa volt Erdeinek: „Kedves jó barátom! Itt tartózkodom Makón és itt értesültem a nagy újságról, hogy szombaton lesz az esküvőd. Engedd meg, hogy ebből az alkalomból én is a lehető legjobbakat kívánjak neked. Nagyon sokszor üdvözöl és gondol rád régi barátod Olexik Ferkó" (aki később Oltvaira magyarosította a nevét, és a hetvenes években a Csongrád Megyei Levéltár vezetőjeként vonult nyugdíjba; jelenleg — 1985 — Szegeden él). Reitzer Béla, az elválaszthatatlan jó barát, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egykori alapító tagja ekkor már Budapesten élt, nem tudott jelen lenni az. esküvőn. Az Erdei Ferenchez és Diósszilágyi Évához címzett levele azonban, átvészelve az idők viharát, megmaradt: „Kedves Ferencem és Ferencemnek legkedvesebb Évája (azt nem merem írni, hogy kedves Évám!). Egész héten készültem rá, hogy holnap leutazom a lakodalomra, mert az eseménven érzett elérzékenyülés felett is megütötte a szívemet Ferenc meghívása. Az utolsó napokban tornyosultak a sötét fellegek tervem fölé, de bíztam. Raitam azonban ezúttal sem fogott az evangélium szava, mert bízván bár, mégis megcsalattattam. A hivatalom nem enged, az emberek szabadságon vannak. szombaton nagy a roham, itt kell lennem, mert nem hagvhatom az osz+álvt egvedül. Különösen nem ezekben a nehéz naDokban. Kérlek, ne hara^udiatok. nagvon sajnálom, hogv nem lehetek lenn, utolsó nercig igazán bizonvtalan volt, hogvan alakul, és zakóm már kitisztítva, becsomagolva várta az «tárást. Még lenvúzott állapotban sem röstelltem volna megjelenni, és csökkenteni az ünnepség fényét. Pisti a megmondhatója — minden 25