Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Regőczi István: Előszó

ELŐSZÓ Hazai tájon a már több évszázada termesztett hagymanövény gumószerű, több héjú, alsó szárvégével, egyszerűbben mondva: az áruhagymával Makón, 1945 évvégén találkoztam, mint a Makói Hagymaszövetkezet dolgozója. Ebben az időben a szövetkezeten túl legalább 250 nagykereskedő foglalkozott Makón a vöröshagyma kereskedelmével. Az inflációs világban az említett szövetkezet mind rugalmasabb kereskedelempolitikát folytatva, felvásárlásunk és forgalmazásunk megtalálta azokat a közszükségleti cikkeket; olaj, petróleum, textília, só stb., amelyekért cseréltük a hagymát, majd értékesítettük, a kiskereskedőknek, a MÁV Konzum — ez volt a mai Utasellátó Vállalat elődje — fiókjainak és az ÁFOSZ-nak (ez is nagykereskedelmi cég volt, a Nagyvásártelepen). Mindez az új forint megjelenéséig, 1946. augusztus l-ig tartott, ettől kezdve megszűnt a cserekereskedelem, és helyébe stabilizálódott kereskedelmi munka lépett. Ugyanakkor nagy és kitartó piaci harcot vívtunk a magán nagykereskedőkkel. Közben, 1946-ban létrejött a Makói Földművesszövetkezet, a Hagymaszövetkezet jogutódjaként. Az új gazdasági szervezet nagy ütemben fogott a termeltetéshez. Az elhagyott földeket is megmunkáltatta, kiépítette kereskedelmi kapcsolatait, és 1947-től saját tulajdonú Opel-Blitz tehergépkocsival szállította a hagymát a budapesti piacra, jutalék ellenében. A Makói Földművesszövetkezet elnöke ekkor Kovács János — vállalatunk későbbi áruforgalmi főosztályvezetője — volt. A gazdasági élet további szerveződésével, 1948-ban létrehozták a Burgonya és Hagyma Kereskedelmi Nemzeti Vállalatot, amely Budapest székhellyel működött, és az 5. sz. kirendeltsége a makói volt. Az új vállalathoz Budapestre kerültem, de itt is munkám zömét a hagymakereskedelem jelentette. Ekkor már megkezdtük a vöröshagyma exportálását, jobbára nyugati országokba, a TERIMPEX-en keresztül. Időközben újabb gazdasági szervezetet, a Gyömölcs-Zöldség Értékesítő Nemzeti Vállalatot hozták létre, és makói kirendeltségét Kovács János vezette. A kirendeltség vezetésére 1950 őszén engem neveztek ki, és bizony mindjárt belekerültem a munka dandárjába. Tömegében exportáltuk a vöröshagymát, igen sokat Kubába. Ahogy visszaemlékszem, voltak olyan napjaink, hogy 500 tonna árut dolgoztunk fel a legegyszerűbb körülmények között, minden gépesítés nélkül.