Erdei Ferenc: A makói hagyma iskolája. A Makói Múzeum Füzetei 49. (Makó, 1985)

Regőczi István: Előszó

A megyei zöldség-gyümölcs felvásárló és értékesítő vállalatokat, így a mienket is, 1951. január 1-ével hozták létre. A Csongrád megyei Zöldség-Gyümölcs Felvásárló és Értékesítő Vállalat (rövidített nevén: MEZŐKER), igazgatójává 1951. március 15-i határidővel neveztek ki. Eléggé nehéz körülmények között kezdte meg munkáját az új vállalat, amit tetézett az a tény, hogy a hagymaforgalmazás erősen ingadozott. Az 1950. évi dughagymatermés rosszul sikerült, ezért már a következő évben kezdeményezések történtek makói fajtájú feketemagról való termelésre. Tetézte a helyzetet a rossz időjárás, ezért 1951-től mindinkább keresetté vált a makói vöröshagyma. A termelésstabilitás érdekében 1951-től megkezdtük a szerződéskötéseket, aminek hatásaként növekedett a termelési kedv, s vele együtt a vöröshagyma mennyisége. Az árak ingadozása azonban mindig jelentős mértékben befolyásolta a felvásárolt mennyiséget, és stabilizálódás csak a termelőszövetkezetek megalakulásával mondható» Mivel vállalati tevékenységünkben igen jelentős súllyal szerepel a vöröshagyma, 1960 végétől nemesítési akcióba kezdtünk, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, illetve annak makói gazdasága segítségével. A hagymamagot Bruder János és kutatógárdája termelte. így vált lehetővé, hogy megfelelő minőségű magot tudtunk biztosítani a nagyüzemi termelés számára. Az addig jellegzetesen kisüzemi hagymatermelés sok vonatkozásban ekkor lépett rá a nagyüzemi termelés útjára. így átalakult és nagyüzemi formát vett fel a vetőmagtermelés. Kezdeti megoldást nyert a dughagymatermelés gépesítésének egy-egy mozzanata. Az áruhagyma-termelés egyes munkálatait is gépesítettük. Ekkor kezdtek a termelőgazdaságok foglalkozni a hagyma növényvédelmével, vegyszeres gyomirtásával, ezek gépi berendezéseinek alkalmazásával. Szintén az intézet kutatóinak szakmai segítségével építettünk meg előbb egy 400 tonnás teljesítményű, majd az itt nyert tapasztalatok alapján a 2000 tonna kapacitású dughagyma-hőkezelőt, a Makó I. telepen. Fejlettebb technológiai eljáráson alapuló hőkezelőt később, a Makó II. telepen, az íves tárolókban hoztunk létre. Az áruhagyma raktározásának kérdését sikerült folyamatosan megoldanunk, hogy védjük ezt a nemes fűszernövényt a szabadtéri tárolás sok-sok veszélyétől. Téli tárolókat építettünk, és ma már max. 45 000 tonna áruhagyma tárolására képes a vállalat. Életem és munkásságom a zöldség- és gyümölcsfélék kereskedelméhez kapcsolódik, s ebben mindig valamiféle kitüntetett helyet kap a vöröshagyma. Elkötelezettséget érzek a makói hagyma iránt, s éppen ezért szorgalmaztam és szorgalmazom a makói hagymavertikum kialakítását — a Binder szárítóüzem is ennek érdekében létesült —, illetve továbbfejlesztését, ami egyben az áruhagyma biztonságos elhelyezését is szolgálja, a termelői, a vállalati és a népgazdasági érdekkel együtt. Szeged, 1984. december hó Regőczi István igazgató 4